Szomszédaink kultúrájának megismerését szorgalmazzák magyar értelmiségiek

Mint lapunknak Kiss Gy. Csaba elmondta, amikor Magyarország politikai szempontból is a régiónk felé fordul, a szakismeret, a nyelvtudás hiánya fájó, pedig ez volna mindennek az alapja, e területen rosszul állunk, az új akadémiai tanév kezdetén pedig még jobban szorít minket ez a probléma. A Magyar Országgyűlésnek és a kormánynak szóló, Nyelveiben él Közép-Európa című dokumentumot aláíró egyetemi professzorok, akadémikusok és történészek (Blazsetin István, Borsi-Kálmán Béla, Kiss Gy. Csaba, Kiss Szemán Róbert, Kósa László, Kovács István, Lukács István, Lőkös István, Nyomárkay István és Pálfalvi Lajos) az évszázadokon keresztül virágzó nyelvi sokszínűség szellemében azt javasolják a kormánynak, hogy tegyen lépéseket a közép-európai nyelvek és kultúrák tekintélyének helyreállításáért, javasoljon intézkedéseket a hazánkkal szomszédos országok nyelveinek (cseh, horvát, lengyel, román, szerb, szlovák, szlovén) megismertetéséért a tömegtájékoztatásban, a tudományos életben és az oktatásban. Mint írják: „a közös közép-európai jövő építése lehetetlen e nyelvek kölcsönös elsajátítása nélkül. Fontos nemzeti érdek, hogy legyen megfelelő számú szakemberünk a politikai, gazdasági, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok építéséhez. Ugyanis mi is, ők is mindmáig gyakran egyoldalúan, nyugati szemüveggel tekintenek egymás világára”.