Kultúra
Színeken átragyogó fény
Sztehlo Lili alkotásairól látható kiállítás a Barabás-villában – Hamarosan elkezdődhet a Szent Erzsébetet ábrázoló üvegképének teljes rekonstrukciója
A szecesszió, majd az art deco, később pedig a kubizmus, a konstruktivizmus, az expresszionizmus és az itáliai novecento stíluselemeit ötvöző festett ablakairól ismert Sztehlo Lili (1897-1959) alkotásait bemutató tárlat látható február 4-éig a budapesti Barabás-villában. A kiállítás célja, hogy segítse a gyűjtést, amely a városmajori templomba készült, a második világháborúban elpusztult Szent Erzsébet-ablak rekonstrukciójáért indult.
A pasaréti templomban máig látható üvegekre emlékezett vissza a kedd esti megnyitón Pokorni Zoltán kerületi polgármester a köszöntőjében. Bernyák Adrienn, a Sztehlo Lili Kulturális Egyesület elnöke pedig arról szólt, hogy a társaival 2016-ban alapították meg a szervezetet, többek között azzal a céllal, hogy a városmajori Jézus Szíve-templom ólomüveg ablakait, közülük is az elsőt, a Szent Erzsébetet ábrázolót pótolják. Emlékeztetett arra, hogy Sztehlo Lili a magyarországi egyházművészet kiemelkedő alakja, aki a két világháború között számos nemzetközi díjat kapott – többek között a városmajori kálváriaablakkal az 1937-es párizsi világkiállítás nagydíját.
Lambert Zoltán, a városmajori Jézus Szíve-templom plébánosa köszöntőjében a színes üvegablakokat megvilágító és életre keltő fényről beszélt, amely hasonló ahhoz, ahogy a teremtő Isten sugározza fényét és melegét ránk. A tárlatot a Magyar Hírlap lapszerkesztője, Dippold Pál nyitotta meg.
Bernyák Adrienn az eseményen lapunknak elmondta: a Szent Erzsébet-ablak helyreállítása várhatóan hosszú folyamat lesz, hiszen harmincöt négyzetméteres, és összesen tizennyolc jelenetből áll.
A teljes felújítás mintegy tizenötmillió forintot igényel, ezért az egyesület célja ezzel a kiállítással is az, hogy fölhívja a figyelmet az ablakok művészeti értékére, és gyűjtést szervezzen a rekonstrukciójukra. Szavai szerint bár még gyűjtik az adományokat, a munka hamarosan elkezdődhet. „Lassanként színeződni kezd majd az ablak, és mindenki láthatja, hogy a tizennyolc jelenetből mennyi van kész és mennyi van még vissza” – magyarázta. Az egyesület egyébként további kulturális rendezvényeket tervez, egyebek mellett az idén őszre szervez nagy kiállítást Sztehlo Lili műveiből.
Lambert Zoltán plébános pedig lapunknak azt mondta, hogy a hívek, a plébánia közössége szívén viseli a templom állapotát, és üdvözli a mostani kezdeményezést, hogy az egyesület vállalta az ablakok újrateremtését és a hozzá tartozó mozgósítást. „A majoriak nagyon büszkék erre, örülnek, de sok feladatunk van ezen kívül is, hiszen a mennyezetfreskók – Aba-Novák Vilmos munkái – szintén restaurálásra várnak, ahogy egyre szükségesebb a két világháború között épült orgona felújítása is” - mutatott rá. Tájékoztatása szerint a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra teljesen fölújítják a kistemplomot, amely a modernizálás után hiánypótló közösségi tér lesz. A kormány 2016-ban döntött arról, hogy még az idén félmilliárd forintot fordít a munkálatokra.
A kiállításon Sztehlo Lili munkái mellett megtekinthetők az általános iskolások számára kiírt, Az én színes ablakom elnevezésű rajzpályázatra beérkezett munkák is. Az eredményhirdetésen a zsűri kiemelte: a gyermekek rajzai csodálatosak, nagyon nehéz volt dönteni a helyezésekről, ezért két első és két második díjat is kiosztottak.
A szervezők egyaránt értékelték a csapatmunka eredményének egységességét és azt is, ha a csapat kreatív egyéniségei megmutatták magukat a pályamunkákban.
„A geometriai formák szögletessége furcsa módon Sztehlo Lili mesteri anyagkezelése folytán szinte meglágyul”
A művész és a szent
Dippold Pál
Ezen a különleges helyen, furcsa, különlegesnek gondolható véletlenek sodorták össze a 19-20. század magyar képzőművészetének és történelmének életszálait. A falakon a 20. század egyik legjelentősebb képzőművészének, az üvegfestő Sztehlo Lilinek az alkotásai ragyognak, az épület, ahol összegyűltünk, a 19. század egyik legjelentősebb magyar festőjének, Barabás Miklósnak a háza, alig néhány száz méterre tőlünk pedig ott áll a városmajori templom, amelyben közvetlenül a második világháborút megelőző években a kor képzőművészeinek színe-java megfordult, és hagyta munkáiban ott keze nyomát.
Minden templom az állandóságot, az Örökkévaló dicsőségét hirdeti. Szép rendben összegyűjti a környéken élőket, ritmust ad életüknek. Minden pályaudvar a folyton mozgó világ egy-egy állomása. Még ha végállomás is, folyamatosan érkeznek és indulnak oda és onnan a világban sokfelé szétszaladó vonatok. Néhány száz méterre vagyunk a Déli pályaudvartól. 1942-ben, Budapest első bombázásakor a repülők a pályaudvart célozták meg, ám a gyilkos eszköz a városmajori templom mellett ért földet, és pusztította el az éppen csak elkészült épület sok-sok értékét. Ezernyi darabra törtek Sztehlo Lili gyönyörű üvegablakai. Ezek pótlása máig nem fejeződött be.
Elgondolkodtató, de mondhatnánk megdöbbentőnek is azt a tényt, hogy Sztehlo Lili életét éppen itt, a Barabás-villa előtt törte szét egy teherautó. Akárcsak a bomba az ablakait. Ám a teremtés erői mindig is erősebbek a pusztításénál. A Barabás-villa újjáépült, a megújult magyar kultúra egyik központi helyévé vált, ahová időről időre beköltöznek a múlt és a jelen legjelentősebb magyar művészeinek alkotásai.
Sztehlo Lili neve sokaknak ismerős lehet, nem csoda, hiszen unokatestvére, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a második világháború alatt és után több ezer gyereket mentett meg a haláltól. Alakját Radványi Géza világhíres filmje, a Valahol Európában őrizte meg az utókornak. Sztehlo Lili édesanyja katolikus volt, így az 1897-ben született kislány katolikus hitben nevelkedett, és nem volt természetesebb annál, mint hogy képzőművészeti iskolái befejeztével az egyházművészet egészen kiváló képességű képviselőjévé vált. Tanulmányait 1923-ban fejezte be a Képzőművészeti Főiskolán, Vaszary János tanítványaként. Kezdetben olajfestményeket készített, ám igen hamar az üvegfestészet mesterévé vált. Feleségül ment Árkay Bertalan építészhez – később a férje tervezte a városmajori templomot –, első komolyabb üvegfestői megbízatását apósától, a szintén jeles építésztől, Árkay Aladártól kapta. A mohácsi városháza lépcsőházának díszüvegezése volt a feladat. Sztehlo Lili lényegében ezzel a művével robbant be a magyar képzőművészet élvonalába. Egymást követték megrendelések, és az ezek nyomán megvalósult munkái a mohácsi fogadalmi templomban, a pasaréti, a győri, a pécsi és a galyatetői katolikus templomokban, és itt, a szomszédban, a Városmajorban élnek. Sztehlo Lili napjainak minden perce munkával telt, rengeteg üvegablaktervet készített, több száz darabos gyűjteményt őriznek tőle a Magyar Építészeti Múzeumban. Bizonyára nagy-nagy örömet szerezne ezek tanulmányozása azoknak a fiatal embereknek, fiúknak és lányoknak, akik az Én üvegablakom pályázatra elküldték alkotásaikat. Mint látjuk, a rajzok jó helyre kerültek. Ennél szebb kiállítóteret, ennél méltóbb, segítőbb, itt alkotásaikban megjelenő elődöket nem találnánk másutt.
Mit is jelent életünkben az üveg? Egészen pontosan, az ablaküveg. Beengedi a fényt házainkba. Az üveg a kint és a bent, a fent és a lent között van. Ha akarjuk, bezár minket, ha másként akarjuk, mondjuk, úgy, mint Sztehlo Lili a pompás üvegablakaival, kiszabadít minket hétköznapjainkból, és ünneppé teheti azokat az időket, amelyeket az általa készített üvegablakok alatt a templomokban eltöltünk. Az alakok, akik Sztehlo Lili művein átadják nekünk a kinti-fenti fényt, sok esetben a magyar szentek. Ha egy kicsit is belegondolunk, hogy mi más lehetne egy-egy szent dolga a mi világunkban, rádöbbenhetünk Sztehlo Lili hitének végtelenül egyszerű és tiszta mivoltára: szentjeink elhozzák, megmutatják nekünk a fényt. Az örökkévalóság fényét. A szentek életükkel és a halálukkal is közvetítenek az ember és az Isten között.
Így van ez Sztehlo Lili egyik leggyakrabban üvegablakra festett szentjével, Árpád-házi Szent Erzsébettel is. A magyar határokon kívül a hazainál lényegesen ismertebb és népszerűbb, ott Magyarországi Szent Erzsébetnek nevezett fiatalasszonyról készült Sztehlo Lili-művek az üveg különleges tulajdonságai segítségével egészen finom lélekrezdüléseket tudnak megmutatni a Szent Erzsébet-kompozíciókon. A geometriai formák szögletessége furcsa módon Sztehlo Lili mesteri anyagkezelése folytán szinte meglágyul, az egyenesekből hajlékony, szelíd formák bontakoznak ki, és minden, ami például Szent Erzsébet életét jellemzi, ott van a képen.
A nagyvilágban leginkább ismert és tisztelt magyar szent, a mi Erzsébetünk életét bizonyára a legtöbbünk jól ismeri. Erzsébet a cselekvő szeretet egyik legfontosabb megjelenítője. Szent Ferenc kortársa, a Magyarországról kislány korában Türingiába került királylány, aki nagyon rövid életben a lehető legteljesebb odaadással szolgálta családját, férjét és gyerekeit, minden embertársát, és teljesítette be küldetését, azaz mutatta meg a Mindenható szeretetét.
Szent Erzsébet a közelmúlt nem éppen kereszténybarát közegében is millióknak adott hitet. Néhány évvel ezelőtt a türingiai Eisenachban, Szent Erzsébet egykori várában, Wartburgban jártam. A pompázatos várkastélyban eltöltött idő után elmentünk az egykori gyáróriásba, a Wartburg nevű keletnémet autógyár múzeumába. Ott sorakoztak az idétlen szocialista autók, a maguk bumfordi kedvességével, kormánykerekük közepén Eisenach védőszentje, Szent György zománcképe ragyogott a keresztes pajzzsal. Tessék csak elképzelni, a kommunista Német Demokratikus Köztársaságban évtizedekig gyárthatták a Szent György-ös Wartburgokat. A múzeumigazgató kíváncsian figyelte a forgatást, és amikor megkérdeztem tőle, hogy mit jelentett nekik, keletnémeteknek Szent Erzsébet és Wartburg vára, az ember csillogó szemmel, amiből a végén már jöttek a könnycseppek is, elmondta, hogy nekik ott, a kettészakított Németországban Szent Erzsébet emléke évtizedeken át a reményt jelentette. Azt, hogy Erzsébet hűsége családjához, hitéhez erőt adott a vallásüldöző kommunizmusban, és Wartburg vára, amely minden háborús viszontagság ellenére a maga épségében megmaradt, a német nép újbóli magára találását, a kettészakítottság megszüntetését és a német újraegyesítést jelképezte. A német mérnök, igaz, nem ismerhette Sztehlo Lili üvegablakait, de mi tudjuk, hogy ezek a gyönyörű műtárgyak nekünk sem mondhatnak mást. Higgyünk.
(Elhangzott a Barabás-villa kiállításának megnyitóján)