Kultúra

Szendrey Júlia ezer arca

Az Országos Széchényi Könyvtárban látható időszaki kamaratárlat arra hívja fel a figyelmet, hogy Petőfi özvegye rendkívül sokoldalú, önálló alkotószemélyiség volt

Ingyenes időszaki kiállítás látható az Országos Széchényi Könyvtárban Ezerszer Júlia – Arcok és kérdőjelek címmel, amely Szendrey Júlia irodalmi és magánéleti szerepvállalását mutatja be leveleken, naplórészleteken, verseken és műfordításokon keresztül. A különleges, kortárs textilművészeti installá­ciókkal kiegészült kamaratárlat március 9-ig tekinthető meg.

Szendrey Júlia 20190119
A recepciótörténet fontos forrásanyagai a különböző régi kiadványok is (Fotó: Hegedüs Róbert)

Szendrey Júlia életét, életművét tárja a nagyközönség elé az Országos Széchényi Könyvtár díjtalanul látogatható Ezerszer Júlia – Arcok és kérdőjelek című időszaki kamaratárlata. Elsősorban az intézmény kézirattárában megtalálható dokumentumokat, de a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tartozó relikviákat, személyes tárgyakat is láthatunk.

Szendrey Júlia írói munkásságával csak az utóbbi években kezdtek foglalkozni az irodalomtörténészek, ugyanis korábban, a 19-20. században a hozzá kapcsolódó sztereotípiák voltak számottevők: elsősorban a nőként betöltött kötelező szerepeivel, magánéletével foglalkoztak, nem pedig az alkotótevékenységével. A kiállítás ezen a régi és rossz berögződésen igyekszik változtatni, új kérdéseket, megközelítéseket, interpretációs lehetőségeket vet fel, így végre talán méltó lehet az irodalmi recepciója. A kiállítótérben sétálva az üveges vitrinekben a költeményei, levelei, naplótöredékei és Andersen-fordításai mellett korabeli hírlapokat és mellékleteket láthatunk, amelyek egytől egyig fontos irodalmi és szocio­lógiai forrásanyagok. A falakon részletes leírások mutatják be az életútját, illetve látjuk őt és a családtagokat korabeli portrékon, rajzokon és fényképeken.

Az első szekcióban a lánykorát, Petőfivel való megismerkedését és házasságát ismerhetjük meg. Mint írják, a költő feleségeként Szendrey Júlia lehetőséget kapott arra, hogy bekapcsolódjon a pesti irodalmi és társasági életbe. Barátjuk, Jókai Mór 1847 októberében jelentette meg előzetes beharangozás után Petőfiné naplója címen Szendrey Júlia naplórészleteit az Életképekben – bele is olvashatunk, mivel az Életképek 1847. október 30-i száma a kiállított dokumentumok között van. Petőfi összes költeményét is itt találjuk egy kötetben, amely a költő és fia tulajdona volt. És látunk fotókat Petőfi Sándor édesapjáról, Petrovics Istvánról, valamint a gyermek Petőfi Zoltánról is.

A költő halála után Szendrey Júlia feleségül ment Horvát Árpád köztiszteletben álló egyetemi tanárhoz, történészhez. Az új házasság kényszerű döntés, egyfajta menedék volt számára, amit a korabeli közvélemény elítélt. Írói pályája viszont második házassága után indult be igazán, versei nagy részét 1856-ban írta. A második szekcióban költői és műfordítói tevékenysége kerül előtérbe, Andersen-fordításokat is láthatunk itt 1858-ból. Szendrey Júlia fekete írómappája szintén feltűnik az egyik tárlóban. Nyelvtani és helyesírási jegyzetek, feljegyzések és versek tanúskodnak arról, hogy az 1860-as években elismert szerző volt: versei folyóiratokban, albumokban, évkönyvekben láttak napvilágot.

A tárlat harmadik egysége a saját kézzel írt leveleiről, naplóiról ad áttekintést. Szendrey Júlia húgának, Máriának és a fiának, Zoltánnak írott üzeneteit is megtekinthetjük, számos naplóbejegyzés mellett. A kiállítás rámutat: levelei két nagyobb csoportra oszthatók, ha a témákat és a címzetteket vizsgáljuk, a magánlevelekre, amelyeket főként a családjának írt, valamint az első férjével, illetve annak munkásságával kapcsolatosakra. Naplóbejegyzései­ből rekonstruálhatók élete eseményei leánykorától második házassága negyedéig, vagyis az 1850-es évek közepéig. A negyedik szekció a második házasságát hivatott bemutatni. Feltűnik egy fényképen – már Horvát Árpád feleségeként – a gyermekeivel, de ki van állítva a férjének írt utolsó üzenete is, amelyben élete utolsó napjaiban minden tekintetben elhatárolódik az őt bántalmazó férfitól. De elolvashatjuk az ehhez kapcsolódó, édesapjának szóló utolsó levelét, a halálos ágyán tett vallomását is, amelyben a haldokló asszony a válási szándéka miatt Szendrey Ignác megbocsátásáért esedezik.

És itt van a falon többek között a legismertebb kép Szendrey Júliáról, amelyet Barabás Miklós készített, és a PIM képzőművészeti gyűjteményéből való, de Petőfi gyufatartó doboza, egy Szendrey Júlia-emlékérem, az asszony legyezője, kesztyűje és Jókai Mór házi sapkája is, amelyet Júlia ajándékozott az írónak. Szendrey Júlia kultuszát mutatja be az utolsó, ötödik egység, amelyből az derül ki, hogy korában és a halála óta miként foglalkoztak vele. Mások mellett írtak róla a Magyar költőnők antológiája című könyvben, valamint emlékkönyve, családi levelei és összes verse is megjelent.

A sokoldalú alkotó megihlette a Moholy-Nagy Művészeit Egyetem Textiltervező Tanszékének hallgatóit, akik öt installációt készítettek. A tárlat végén látható művek legkülönlegesebbje és leglátványosabbja a Júlia kabátja című alkotás. Kívülről szürke, semmitmondó, Júlia korát idéző ruhadarabot látunk fellógatva, amely páncélszerűen megvédi a belsőt az ítélkezéstől. Azonban ha közelebb lépünk, betekinthetünk Júlia sokszínű, gazdag világába. A kabát belső festése és hímzései az életútját, naplórészleteit dolgozzák fel.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom