Kultúra
Szecesszió és kénes iszap a Vág mellett
Pöstyén gyógyvize az ízületekre és az idegekre, de még a tyúkkopasztásra is jó
A Pozsonytól északra, nem egészen hetven kilométerre fekvő Pöstyén első okleveles említése 1113-ból való, amikor a zoborhegyi bencések birtokai között említik. Természetesen itt is megtalálták a rómaiak nyomait, akik – mint azt korábbi, Herkulesfürdőről szóló cikkünk alapján is gondolhatjuk – nem hagytak parlagon egyetlen olyan helyet sem, ahol jó meleg vízben lehetett fürödni. Mint ahogyan a helyben élők is biztosan kihasználták a következő századokban a Vág folyó által körülölelt szigeten feltörő 67-69 Celsius-fokos forrást és a mellette megjelenő forró iszapot. Amelynek hőfoka Fényes Elek közlése szerint a folyó vízállásának a növekedésével párhuzamosan emelkedett. A kezdeti időkben a gyógyulni, enyhülni vágyók gödröket ástak, és azokba vezették el a forró, iszapos vizet. Ami az orvostudomány jelenlegi állása szerint gyógyítja az ízületi bántalmakat, javítja a gerinccsigolyák és ízületi porcok szerkezetét, és fokozza a szalagok rugalmasságát. Megszünteti a gyulladásokat, helyreállítja az immunrendszert, késlelteti a vázizomzat rugalmasságának öregedését. A víz és a kénes iszap segíti a sérült porcok regenerálódását, és lassítja az ízületek kopását is. A mozgásszervi és immunproblémák mellett állítólag jó az idegbántalmakra, de ahogy Fényes Elek közismert országleírásában fogalmaz, magas hőfoka miatt tyúkkopasztásra is.
Az addig néhány faépületből álló, jobbára a környékbeliek által használt kis fürdőtelepet az errefelé a Rákóczi-szabadságharc után birtokossá váló Erdődyek fejlesztik fel. A tárnokmestereket, országbírókat, varasdi és barsi főispánokat adó, Horvátországban is birtokos családból Erdődy János az, aki az 1820-as években jelentős fejlesztésekbe kezd a Fürdőszigeten. Ő építteti fel 1822-ben a Napóleon-fürdőt, az első téglaépítményt a forrás közelében. A klasszicista stílusú épület mellett kialakítják a parkot is, és szálláshelyekről is gondoskodnak. Pöstyén teljes kiépülése és egyben virágkora Winter Lajos bérlői időszakára tehető. (Herkulesfürdőt is egy bérlő, Tatártzy Károly fejlesztette fel.) Winterék 1889-től viszik a bérleményt, 1912-ben pedig Lajos volt bécsi iskolatársával, Hegedűs Ármin építésszel (1869–1945) és annak kollégájával, Böhm Henrikkel (1867–1936) felépítteti a fürdő emblematikus szállodáját, a szecessziós Palace Thermia Hotelt (képünkön balra). A jelenleg is ötcsillagos szállóként üzemelő, belső berendezését, hatalmas csillárait, stukkódíszeit és gyönyörű ablakit is valami csoda folytán megőrző épülethez, annak is a főbejáratához kezdetben hajóhíd vezetett át a Vágon. Mellette áll (a fotón jobbra) az Erdődy gróf feleségéről elnevezett, facölöpökre épült Irma-ürdő eklektikus épülete, és ahogy Herkulesfürdőn, itt is divat lett az arisztokraták körében nyaralót építtetni. Pöstyénhez is fűződik egy jelentős uralkodói találkozó: 1917-ben II. Vilmos, IV. Károly és I. Ferdinánd bolgár cár találkozott itt, hogy megvitassa a háború további menetét. Ekkoriban az úri társaságot a harcterek sebesültjei váltották fel az árnyas sétányokon, Trianon után pedig ismét változott a vendégkoszorú. Elmaradoztak a régi világ előkelőségei, inkább Prágából érkeztek a kofferokkal megpakolt automobilok, s a forrás kiapadhatatlannak bizonyult, a mai napig bőven adja forró vizét és iszapját.