Százéves tévhitek nyomában

Arról pedig végképp kár lenne elfelejtkezni, hogy a milliókat elpusztító spanyolnátha minden nemzetet egyformán sújtott.

Ugyancsak tévedés, hogy a versailles-i béke mindenkinek különösen kegyetlen volt. Németország területének csöppet kevesebb, mint tíz százalékáról volt kénytelen lemondani, de így is Európa egyik legjelentősebb állama maradt. Bulgária sem járt olyan rosszul, mint mi, magyarok.

Törökország pedig nem fogadta el a reá oktrojált feltételeket, s fegyverrel harcolt ki magának új békét.
Egy pillanatra visszakanyarodva a németekre, nekik jóval kevesebb rosszat hozott Versailles, mint az 1870-71-es francia–német vagy a második világháborút követő békemegállapodás.

De nézzünk még egy érdekes, kevéssé ismert tényt. Az első világháborúban ugyanis számos olyan szerencsés katona volt minden állam hadseregében, akik elkerülték a pusztító bevetéseket, sőt, egészségügyi állapotuk, mindennapi ellátásuk még jobb is volt, mint az otthon maradt civileké.
Például a brit katonák húst mindennap kaptak – ám ez az otthoniak számára elképzelhetetlen luxusnak számított. De jutott nekik cigaretta, rum, tea és tej is.

Némelyik baka napi kalóriaadagja meghaladta a négyezret, s millióknak óriási könnyebbséget jelentett a havi rendszeres zsold.

Az első világháború eseményeiről bővebben az Echo Tv szombati, Időrosta című műsorából tájékozódhatnak az érdeklődők.