Száz éve született Ingrid Bergman

Meghódította Amerikát (Forrás: Wikipédia)

Egy évvel később az Akiért a harang szól című Hemingway-adaptációban játszott, majd az 1944-ben bemutatott, George Cukor rendezte Gázláng főszerepéért átvehette az első Oscar-díját. Ez után a Forgószél című Hitchcock-filmben is szerepelt, 1950-ben pedig Roberto Rossellinivel leforgatta a Stromboli című alkotást. Ekkor szerettek egymásba, házasságukból három gyermek született – Isabella Rossellini később maga is a színészi pályát választotta.

Később Franciaországban forgatott, Jean Renoir rendezésében az Elena és a férfiak című vígjátékot, majd visszatérve Amerikába az Anasztázia című történelmi mese címszerepéért megkapta második Oscar-díját. A következő évtizedben olyan filmekben játszott, mint a Szereti ön Brahmsot?, Az öreg hölgy látogatása és a Kaktusz virága. Harmadik Oscar-díját aztán 1974-ben a Sidney Lumet rendezte Gyilkosság az Orient Expresszen című krimi epizódszerepéért kapta. Később, 1978-ban visszatért szülőhazájába, ahol az Őszi szonáta című filmben első és egyetlen alkalommal dolgozott együtt a legendás rendezővel, Ingmar Bergmannal. Utoljára 1982-ben az Egy asszony, akit Goldának hívtak című televíziós filmsorozatban szerepelt. Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony megformálásért megkapta a Golden Globe-díjat és az Emmy-díjat is. Rákbetegségben, hatvanhetedik születésnapján hunyt el.

Színházban is játszott, fellépett Ibsen-, Turgenyev-, Molnár Ferenc- és Maugham-művekben, 1947-ben a legelsők között kapta meg a színházi Oscarként számon tartott Tony-díjat.

Születésének centenáriumáról az idei Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon is megemlékeztek mint modern és szabad nőről, egyszerre hollywoodi sztárról és a neorealizmus alakjáról, mától szeptember 10-ig pedig a New York-i Museum of Modern Art filmfesztivált rendez, amelyen a színésznő gyermekei által kiválasztott alkotásokat mutatják be.