Kultúra

Sebő Ferenc ma hetvenéves

A zenekutatás, a zeneszerzés és az előadó-művészet fonódik egybe életében

Hetven éve született Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző, zenetudós, a táncházmozgalom egyik elindítója, a nemzet művésze Szekszárdon.

Sebő-Ferenc
(Fotó: MH)

A Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, néhány évig építészként dolgozott, s egyetemi évei alatt az egyetem szimfonikus zenekarában csellózott, és Halmos Bélával, aki évfolyamtársa és szobatársa is volt, a Bercsényi kollégiumban énekelt, gitározott, megzenésített József Attila-verseket adott elő. A Halmos–Sebő-duó idővel együttessé bővült. Érdeklődése az autentikus hangszerek felé fordult, s a Martin György néprajzkutatónál hallott népzenei felvételek hatására a gyűjtésbe is bekapcsolódott. A legendás koreográfus, Tímár Sándor megkeresésére lett a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője, ahol a néptáncok tanulmányozását is megkezdték.

A Sebő Együttes klubja 1972–1973-ban a Fővárosi Művelődési Házban indult, amely a táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne lett, s 1973 végén a Kassák Klubba költöztek, ekkortól énekelt velük az évtized végéig Sebestyén Márta. Ők voltak a hamarosan országos mozgalommá szerveződő táncház úttörői, Halmos Bélával a zenészeket is ők tanították. A Kassák Klubban igazi klubélet folyt meghívott művészekkel, kiállításokat, beszélgetéseket rendeztek, nyári táborokat szerveztek. (A magyar táncházmódszer 2011-ben felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.) A Sebő Együttest 1994-ben új tagokkal élesztette fel, s a Sebő Klub jelenleg is működik, 2008 óta a Budavári Művelődési Házban.

Egy nyilatkozata szerint a zenekutatás, a zeneszerzés és az előadó-művészet szétválaszthatatlanul egybefonódik az életében.

Az első Sebő-album 1975-ben jelent meg, ezen népdalfeldolgozások és versmegzenésítések szerepeltek, később további harminc korong következett. Megzenésítették mások mellett József Attila, Weöres Sándor, Nagy László és Lázár Ervin verseit. Sebő Ferenc lemezen jelentette meg saját gyűjtéseit, klasszikus gyűjteményeket tett közzé, több filmzenét írt.

A Müpában A népzene ünnepe február 11-i gálaműsora most a Sebőferi 70 elnevezést kapta, s az évforduló alkalmából monográfia is megjelent, Sebő 70 címmel.

Sebő egy régebbi, a Magyar Hírlapnak adott interjúját itt olvashatja.