Kultúra
„Savókúra és villamos gyógyító mód”
Teplicfürdő, ahol egy francia gróf az egyiptomi alkirály palotájának terveit felhasználva törökfürdőt építtetett mór stílusban
A Posta utca 1911-ben (Forrás: Fortepan/Magyar Földrajzi Múzeum/Erdélyi Mór cége)
A Teplicska-patak romantikus szurdokában feltörő hőforrásokat – mint ahogyan az szokott lenni – már a rómaiak is használták. Legalábbis erre enged következtetni egy 179-ből származó felirat, amelyet a tizenkét kilométerre lévő Trencsénben találtak. Az őslakosok mellett tehát a markomannokkal való csatározásokban megfáradt legionáriusok is megmártóztak a 35 és 40 Celsius-fokos forrásokban, amelyek másodpercenként huszonkét liter vizet adnak. És amelyek, mint azt jóval később tudományosan is megállapították, egészen jól gyógyítják a mozgásszervi és izombántalmak mellett a különféle sebeket is. Köszvényre, csúzra, isiászra keresték itt leginkább a gyógyírt eleink, akik a kádfürdő és az ivókúra mellett a forrásoknál található kénes sárból pakolásokat is kaphattak. Sőt, a Pallas nagy lexikona arról is ír, hogy „savókúra, inhaláció, massage, villamos gyógyító mód és Oertel-féle terrain-kúra” is a vendégek rendelkezésére állt. A szócikk szerint „a fürdőt gyönyörü park és szép erdős hegyek övezik, kitünő pormentes levegője miatt nyaralásra is sokan használják. A fürdővendégek száma évente 4-5000. Tulajdonosa d’Harcourt gróf”.
De még mielőtt az élelmes francia főúr Teplicre került volna, a legtovább, majdnem kétszázötven évig az Illésházy grófok voltak a birtokosok itt. Akik a kor szokásainak megfelelően az 1500-as években már kisebb fürdőházakat építtettek, de használatukért nem szedtek pénzt. Csak a szállásért és a vendéglátásért kellett fizetni. Az első modern fürdőt a helyet 1835-ben megvásárló Szina György építtette. A Lánchidat is finanszírozó cincár, más néven aromán származású, dúsgazdag bankár fia folytatta a fejlesztéseket egy modern szállodával és az angolparkkal, Szina Simon 1876-ban bekövetkező halála után pedig a lánya, Ifigénia intézte tovább az ügyeket. Ebben a második férje, Emmanuel d’Harcourt gróf volt 1888-tól leginkább a segítségére. Állítólag ő látta meg a párizsi világkiállításon az egyiptomi alkirály palotájának terveit, és a pasa engedélyével ennek mintájára építették fel Teplicen a tradicionális törökfürdőkről elnevezett Hammam fürdőt, természetesen mór stílusban. Az biztos, hogy 1909-ig maradt a család birtokában a komplexum, amikor is egy magyarországi befektetőcsoport megvásárolta. És működtették is egészen az első világháború végéig, a frontokon megsebesült, megbetegedett katonákat is ellátva. Az összeomlás után csehszlovák kézre került a hely, és természetesen államosították. A két világháború között még öt pompás szálloda épült fel itt, és a mai napig Szlovákia egyik legfontosabb idegenforgalmi központjaként tartják számon Trencsénteplicet. Ahol a gyógyvíz mellett rangos kamarazenei és filmfesztivál is várja a látogatókat.