Sándor Paulina divattippjeitől a Karády-filmek hátteréig

Virág Zsolt miniszteri biztos a dégi kastély előtt. Több műemlék helyreállítása és berendezése is párhuzamosan zajlik az országban (Fotó: MH)

Két, egymást kiegészítő műemlékvédelmi programot is útjára indított néhány éve a kormányzat. A Rómer Flóris Terv a határon túli magyar vonatkozású épített örökség megóvását, megújítását szolgálja, az ország határain belül zajló Nemzeti Kastély-, illetve Várprogram pedig 57,5 milliárd forintból a legmeghatározóbb hazai műemlékek felújítását tartalmazza 2020-ig. Húsz kastélyt és tizenkilenc várat érint a program, amelyben nagy szerepet szánnak a turisztikai vonzerő növelésének is az örökségvédelem szakmai szempontjai mellett. Így a fenntarthatóság érdekében megfelelő funkciót keresnek a megújuló épületeknek, ahol kiállítások, kávézók, éttermek és múzeumi boltok lesznek, de gyermekprogramokat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is szerveznek, így munkahelyeket teremtenek az adott térségben. Emellett parkolókat és szálláshelyeket szintén létrehoznak.

A most folyamatban lévő munkák közül az Oroszlány melletti majkpusztai Esterházy-kastély homlokzata megújul, a kamalduli remeteségben pedig a „A kert gyümölcsei és a lélek virágai” mottóval a szerzetesi élet és a kolostorgazdálkodás felelevenítése szerepel a tervekben, összesen 1,5 milliárd forintos európai uniós és csaknem 1,3 milliárd forintos kormányzati támogatásból. Lapunknak Virág Zsolt, a kastély- és várprogram miniszteri biztosa elmondta: itt ki lehet majd próbálni a viaszöntést, a szappanfőzést és a kódexmásolást is. A 1,5 milliárdos uniós, és csaknem ugyanennyi hazai támogatásból megújuló füzérradványi Károlyi-kastélyban a program célja az 1930-as évekbeli kastélyszálló életének megidézése régi fotók, filmek és visszaemlékezések alapján. Az emeleten pedig az itt forgatott Karády Katalin-filmek kapcsán filmtörténeti tárlatot is berendeznek.

A bajnai Sándor-Metternich kastélyban, amelyre most 1,7 milliárd forintot költenek, a második világháború után kórház, szükséglakás, gépállomás, téesz- és pártiroda működött. A kétezres évek elején ugyan új tetőt kapott, de nincs közműhálózata, hiányoznak a nyílászárói és padlózata. A kastélyból gombafertőzés miatt ugyanis az összes faszerkezetet eltávolították, a nyílásokat ideiglenesen befalazták. Itt a klasszicista átépítést levezénylő Sándor Móric gróf és felesége alakját idézik majd fel. Az „ördöglovasnak” nevezett gróf és Metternich Leontine, a nem éppen magyarbarát kancellár lánya Hild Józsefet bízta meg a tervezéssel és a kivitelezéssel. Lányuk, Sándor Paulina a 19. századi Párizsban III. Napóleon feleségével együtt diktálta a trendet, Bécsben divatklubot alakított, Richard Wagner neki ajánlotta egyik zongoradarabját és Edgar Degas is megfestette őt egy fénykép alapján. A nádasdladányi Nádasdy-kastélyra szintén 1,7 milliárd forintot költenek most. A külső felújítások már korábban megtörténtek, most a belső reprezentatív terek kerülnek sorra. Megújul a korabeli életet bemutató kiállítás és a családtagokat felvonultató Ősök csarnoka is elkészül. Rendezik a kastélyparkot, újra vízzel lesz tele a kiszáradt tó, amin majd a csónakázók mellett távirányítású modellvitorlások is megjelennek. A 2,3 milliárdból megújuló tatai Esterházy-kastélyban a céges és közösségi programoknak is helyet adhat majd, emellett a történelmi család tatai ágának ismert alakjain keresztül bevezetik a látogatót a diplomácia és a főúri élet világába. A korabeli fényképek segítségével a projekt egyik fontos célja néhány helyiségben az eredeti enteriőrök visszaállítása.

A sümegi püspöki kastélyban összeállított „Tágra nyílt szemek” című kiállítás főszereplője a szenvedélyes püspök, Padányi Biró Márton, valamint a zseniális festő, Franz Anton Maulbertsch és különös, furcsa segédeinek „kalandja” Sümegen. Padányi Biró Márton a katolikus restauráció korszakának egyik jellegzetes alakja, akinek fő műve a sümegi „néma prédikáció”, az általa építtetett plébániatemplomban megfestett freskómű, amely a rokokó festészet egyik legcsodálatosabb emléke. A palotában látható egyébként a Nyolcak avantgárd festőcsoport grafikáiból és több olajképéből álló, a város tulajdonában lévő gyűjtemény is. A program részeként még jelentős fejlesztések történtek, vagy történnek majd Fertődön, Gödöllőn, Keszthelyen, Nagycenken és Tiszadobon. Megújul majd a körmendi Batthyány-, a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a geszti Tisza-kastély, Komlódtótfalun a Becsky-Kossuth-kúria, Szécsény-Benczúrfalván a Benczúr-kúria, Szécsényben a Forgách–Lipthay-kastély és Várpalotán a Zichy-kastély is.

A várprogram részeként megújul a füzéri erősség, ahol a korábbi fejlesztések, mint megírtuk, a 1,5 milliárd forinttal kiegészített európai uniós forrásból folytatódnak. Megépül a várban a Rimay-ház, a Pápai-ház és az ecetesház, megújul a várudvar, szabadtéri színpad épül és gasztronómiai bemutatók lehetőségét is megteremtik. A regéci vár a 2015-ös fejlesztések után hatszázmillió forintból épülhet tovább, helyreállítják majd a palotaszárnyat, az egykori reneszánsz palotát, amelyben II. Rákóczi Ferenc lakott gyermekkorában, de Zrínyi Ilona vagy Thököly Imre is többször megfordult a falai között. Megindultak vagy meg fognak indulni az építkezések Cseszneken, a csókakői várban, Somló-várában, Egerben, Esztergomban, Gyulán és Kisvárdán, Diósgyőrben és Mosonmagyaróváron, Nagyvázsonyban és Ónodon, Sárospatakon és Sopronban, ahol a városfalakat és a múzeumnegyedet újítják fel. Ezen kívül még Szögliget-Szádvár, Várgesztes és Visegrád is helyet kapott a 2020-ig futó Nemzeti Várprogramban.