Rajzfilmdömping az animáció napjain október végén

Több mint száz helyszínen, csaknem ezer programmal várja a rajz- és animációs filmek rajongóit az október végi 6. Országos Rajzfilmünnepen a KEDD Animációs Stúdió.

A programsorozat tegnapi sajtótájékoztatóján M. Tóth Géza, a stúdió vezetője, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora elmondta, a Razfilmünnep célja a kezdetektől az, hogy az animációs műfaj minél teljesebb keresztmetszetét mutassa be az ország minél több pontján.

A vidéki helyszíneknek (mozik, művelődési és közösségi házak, könyvtárak) köszönhetően már sok tízezer emberhez és ami a családok évében még fontosabb: családba tudják elvinni a rendezvényt, ráadásul a mintegy ötszáz vetítéshez nagyjából ezer lokális esemény tud ragadni – hangsúlyozta. Az idei ünneplés apropója, hogy negyven éve láthattuk először a televízióban A kockásfülű nyulat, Marék Veronika, József Attila-díjas írónő és Richly Zsolt rendező rajzfilmsorozatát. Az évforduló kapcsán a sajtótájékoztatón megjelent alkotók a rajzfilm töretlen népszerűségének okairól is beszélgettek.

 Marék Veronika elmondta, hogy bár meglepő ez a népszerűség, valószínűleg köze van ahhoz, hogy fiatalon csinálták a rajzfilmet, jókedvvel, szívvel-lélekkel. A négy, ma is érdekesnek tűnő alapfigura is viszi a vállán a történetet a mai napig, no meg a nyuszi, akiben az az izgalmas, hogy nincs szuperereje, csak tud repül a túl nagy füleivel, a jó szívének köszönhetően mégis mindent megold. Ez a mese varázsa – emelte ki. Az írónő lapunk kérdésére később kifejtette, bár volt kezdeményezés arra, hogy modernizálják, megfiatalítják, felújítsák A kockásfülű nyulat, végül nem lett belőle semmi. A fiatalok technikailag jó munkát végeztek, de valahogy nem sikerült megragadniuk a lényeget, átadni azt a szellemiséget, mondanivalót, amit mi próbáltunk ebben létrehozni. Nem érezték, talán a gyermekség hiányzott belőlük – magyarázta Marék Veronika.

A kockásfülű iránti évtizedeken át tartó rajongás titka Richly Zsolt, a rajzfilm Balázs Béla-díjas, kiváló művész rendezője és rajzolója szerint, hogy minden korban izgalmas, ahogy egy élettelen bábu életet kap. Az egyszerű alapformák, színek megragadják a gyerekeket, a mese némasága ellenére is. A képek és a zene akkor is és most is elég a gyerekeknek, ráadásul nem is lett volna logikus beszéltetni egy olyan babát, aminek fonalból van a szája – tette még hozzá Richly. Lapunk kérdésére azt is elmondta, akkoriban egypercnyi filmen nagyjából egy hónapig dolgozott a stáb, így el lehet képzelni, milyen hosszú ideig tartott a kétszer tizenhárom rész elkészítése.

Richly művészetére idén kiemelten koncentrál a fesztivál, több évtizedes életművéből szemezgetve látható lesz például a Kíváncsi Fáncsi és a Háry János, de a Reformáció 500-emlékév apropóján tavaly bemutatott, képregényszerűen, a fametszetekre hajazó stílusban megrajzolt, az idősebb korosztályt (12–14 évesek) megcélzó Luther sorozat is. Ebből is látszik, hogy a Rajzfilm­ünnep kínálata nem csak a kisgyerekeknek szól, az animáció iránt érdeklődő fiatal és felnőtt nézők számára is tartogat meglepetéseket, újravetítik például a 2016-ban kirobbanó sikert aratott, nagyrészt Kecskeméten animált, francia–japán produkciót, A vörös teknőst. Hazai klasszikusok és az elmúlt években készült magyar művek egyaránt helyet kaptak a programban: a Vuk és a Vili, a veréb mellett kortárs animációs rövidfilm-válogatást is láthatunk majd. A külföldi animációk népszerűsítésére is nagy hangsúlyt fektet a fesztivál: a japán mitológia világába repítő Kubó és a varázshúrok, a Coraline vagy A kis kedvencek titkos élete mellett lengyel, görög, portugál és román rövid­film-válogatást is vetítenek.