Ötszáz éve halt meg a furcsa álmok mestere

Hieronymus Bosch életrajzának adatai közül talán csak a temetésének a dátuma biztos: 1516. augusztus 9. Illetve az, hogy egy legalább négygenerációs festőcsalád sarja, apját pedig Antonius van Akennek hívták. Működésének helye ’s-Hertogenbosch városa volt, amit kutatóinak majdnem egyöntetű véleménye szerint nem is igen hagyott el életében. Tudjuk azt is, hogy valószínűleg egy érdekházasság eredményeképpen – nálánál húsz évvel idősebb, előkelő származású és gazdag nőt vett feleségül – bekerült a város elitjét tömörítő Miasszonyunk testvériségbe. Ahol a közös misék, körmenetek és étkezések – fő fogás a csak a nemes ember által vadászható hattyú volt – mellett tudásának megfelelő megrendeléseket is kaphatott. Feltételezhetően dolgozott Nassau hercegének, főműve, A gyönyörök kertje is a család tulajdonában volt, majd Orániai Vilmoshoz került.

A holland szabadságharc vezetője elrejtette menekülésekor, a Németalföldet pacifikálni igyekvő Alba hercege pedig Vilmos palotájának őrségéből akarta kínzással kicsikarni a kép rejtekhelyét. A gyönyörök kertje végül II. Fülöp madridi lakosztályába került, és ott is volt egészen a buzgón vallásos uralkodó haláláig.

Már csak ez a tény is cáfolja azokat az elképzeléseket, hogy Bosch látomásos, fantasztikus világa mögött valamiféle eretnekséget, szektát kellene keresnünk. Valljuk be, egyszerű lenne ez a magyarázat, a titok megfejtése nem más, mint egy másik titok, de ha ismerjük a kor történetét, az akkor élt emberek gondolkodását, attitűdjét, talán elvethetjük ezt a megoldást. Bosch sokkal inkább vallásos meggyőződésű mesterember volt, mint egy titkos szekta szeánszokra, orgiákra járó tagja, hiába következtetnek többen A gyönyörök kertjéből az utóbbira. Ne felejtsük el, hogy a triptichon első tábláján a teremtés történetét láthatjuk, amelynek központi alakja a néző felé forduló, vesénkbe látó Isten. A jobb oldali szárnyra festett pokolban pedig igencsak szenvednek mindazok, akik életük során elkövették a katolikus egyház tanításában szereplő hét főbűnt. Fatáblára festett képei a Biblia és a természet alapos ismeretét feltételezik, a már többször is emlegetett képén a kutatók nyolc-tíz ma is létező madárfajt azonosítottak. A képzelet és a valóság egyszerre van hát jelen, mint az álmokban.

A kutatók révén ismerhetjük festési technikáját, az általa használt festékek összetételét is, de festészetének a megértéséhez ismernünk kell a művek születésének korát is, a bizonytalansággal teli tizenötödik-tizenhatodik századot. Amikor felfedezik az Újvilágot, a spanyol Habsburgok a németalföldi városok szabadságát, a régi rendet veszélyeztetik, Európa keleti végéből a törökök győzelmeiről szólnak a hírek, szekták hódítanak, miközben aranyat igyekeznek készíteni retortáikban az alkimisták, és fel-fellángolnak a boszorkányperek.

Aztán megváltozott minden: a reformáció új rendet vágott a gondolkodásban. A csoda, a misztikum és az álmok helyett a racionalitás, a munka és a gyarapodás került a középpontba. Talán ezért is felejtették el nemsokára Boscht. II. Fülöp halála, 1598 után képei is kikerültek a királyi lakrészéből, hogy aztán egy újabb zaklatott korban felfedezzék őket a szürrealisták.