Kultúra
Összeesküvés a gyógyvízben
Stubnyafürdő, ahol két császár és több főúr is megmártózott – A 16. században már sok épület és vendégház várta a kúrára érkezőket
Először IV. Kun László királyunk említi egy 1281-es adománylevélben a mai felvidéki Stubnyafürdőt, s az 1300-as évek elején már kisebb település is kinőtt a sziklás talajból, nyilván a hőforrások miatt. Luxemburgi Zsigmond 1412-ben kúrálta itt bajait – ekkorra már a magyar trón mellett megszerezte a német királyi címet is. Talán éppen a tizenkilenc szepességi város és falu lengyel királynak történő elzálogosításáról való tárgyalásokra tartott (vagy épp onnan érkezett), amikor megmerítkezett a bőrbetegségekre, női bajokra, reumára, légzési és idegbántalmakra, sőt, húgyúti problémákra is hatással lévő forró vizekben.
Mátyás király aztán a Majthényi famíliának adományozta a területet, s az emelt az első komolyabb fürdőépületet az akkor Thermae Stubnensesnek nevezett helyen. A mohácsi vész után néhány évvel már Körmöcbánya tulajdonában volt a fürdő, és az élelmes körmöci polgárok nem is hagyták parlagon heverni a lehetőséget. További fürdőépületeket és vendégházakat emeltek, ezeket láthatta az 1573-ban itt pihenő Habsburg Miksa királyunk is, aki 1564-től a német-római császári címet is birtokolta. A tudományok és a művészetek után érdeklődő férfiú elég széles látókörű volt ahhoz, hogy a protestánsok ellen sem lépett fel keményen, pedig ezt a család is elvárta volna tőle. Miksa szívbeteg volt, s talán bízott abban, hogy a fürdőkúra javít állapotán, de három év múlva a regensburgi birodalmi gyűlésen elvitte a kór. Valószínűbb, hogy 1573-ban azért járt erre, mert egy évvel korábban II. Zsigmond Ágost halálával megürült a lengyel trón, és a rokoni kapcsolatok révén Miksa is szeretett volna beleülni. Végül ez a terv és az Erdély megszerzésére irányuló törekvései is kudarcot vallottak, fő ellenlábasát, Báthory Istvánt Erdély fejedelmeként éppen helyette választották királlyá a lengyel nemesek. A jó meleg stubnyafürdői víz talán ellazította a hatalmas birodalmat irányító uralkodót, másokat viszont élénk szellemi tevékenységre ösztönzött. Mert itt találkozott és szövetkezett 1666-ban a Wesselényi-összeesküvés névadója és Zrínyi Péter horvát bán. Az István nádor és Nádasdy Ferenc országbíró részvételével nem sokkal később a csúcsára érő szövetség a vasvári béke magyarokra nézve gyalázatos feltételei miatt jött létre, ezért kerestek szövetségest XIV. Lajos francia király személyében. A feredőzés közben megbeszélt tervek aztán, mint ismert, nem vezettek eredményre, az összeesküvő főurak közül hármat kivégeztek.