Kultúra
Néhány újabb darabka a kirakóshoz
Időszaki tárlaton mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum középkori főosztálya a legutóbbi ásatások eredményeit és ritka kincseit
Több helyszínen is folytat ásatásokat a Budapesti Történeti Múzeum, jelenleg főképp a budai Vár területén. A munkálatok tavalyi eredményeit most kiállításon mutatják be a palota pinceszinti termeiben. A hétfőn megnyílt, január 8-ig látható tárlaton az eddig be nem mutatott leletek kerültek a vitrinekbe. A válogatás két csepeli feltárás bemutatásával indul, a sírokban talált, bronz nyakperecekből, hajkarikákból, gyűrűkből, karperecekből és az első Árpád-házi királyok ezüstdénárjaiból álló leletegyüttes láttán joggal merül fel a kérdés, hogy egy árva, tarsolyban lévő nyílhegy kivételével miért nem találtak fegyvereket a sírokban. Az egyik halott tűzszerszámait viszont megtalálták a medencéje alatt. Ebben volt egy taplótartó csövecske is, amely nagyon ritka darabnak számít a térségben.
Egy másik ásatáson, az Országház utcai, gyönyörűen boltozott hajdani borospincék feltárása során tanulmányozhatták a ház 13. és 14. század közötti építési fázisait, és megtalálták a lejáratot az Országház utca alatt húzódó úgynevezett Nagylabirintusba is. Az egykori budai városházát keresve, a Szentháromság és az Úri utca között pedig bebizonyosodott, hogy már a 13. század második felétől egy téglalap alakú, teljesen alápincézett épület állt itt.
A királyi palota főőrsége és a Stöckl-lépcső újjáépítése előtt végzett megelőző feltárás során többek között előkerült az Anjou-kori városfal egy tekintélyes szakasza is. Az egykori domonkos kolostornál pedig, a mai luxushotelnél egy új, liftes bejáratot építettek a várfal tövében. A megelőző feltárás során itt ismét megtalálták a középkori városfal egy már bevakolt darabját, amely egy kapubejáróba futott bele. A vitrinben látható egy kiöntőcsöves, mázas kancsó a török időkből, amelybe valaki még a kiégetés előtt egy felcsavart vitorlájú hadigálya rajzát karcolta. Ilyet csak az Adrián vagy a Földközi-tengeren láthatott legközelebb a középkori rajzoló, aki talán papír híján így illusztrálta mondandóját. A néhai karmelita épületegyüttesnél, a Színház utca 1–11. alatt végzett megelőző feltárás során, mivel itt volt a Szapolyai János és a Werbőczy István által is lakott, a török hódítás után pedig a mindenkori pasa lakóhelyéül szolgáló palota, rendkívül értékes leletek kerültek elő. Találtak itt velencei zecchiókat, aranypénzeket az 1500-as évek végétől egészen 1675-ig bezárólag, de volt itt egy I. Ferdinánd által 1530-ban veretett aranydukát is, amelyet még Szent László alakjával díszítettek. Egy kútból pedig – mert a vizes közeg alkalmas a bőrök konzerválására – 15. századi gyermekcipő került elő, mai méretek szerint lehetett úgy 26-28-as. Ebben a vitrinben van egy kis lovas figura és egy pálcikára húzható bábu (ujjbáb?) is, talán egy kisgyermek játékai, amelyek együtt kerülhettek a romok alá a háborús időkben. A számos lelet persze újabb kérdéseket is szül: amint lapunknak Terei György, a tárlat kurátora mondta, olyan ez, mint amikor egy nagy puzzle néhány darabkáját megtaláljuk.
A Zsigmond-kori nagy építkezések és a Mátyás alatti virágkor után már csak romlott a külföldi uralkodók és utazók által is csodált palotaegyüttes, amelynek sorsát végül az 1686-os ostrom alatt bekövetkezett nagy robbanás pecsételte meg. Egykori legendás gazdagságából nemcsak itt, hanem az állandó kiállítás megújult, királyi kápolna előtti részében is találhatunk gyönyörű darabokat.