Kultúra
Műveivel együtt Fiedler Ferenc is végre hazatért
Az idegenbe szakadt nonfiguratív festő – A Párizsi Iskola tagjának szentendrei kiállítása
A festő Fiedler Ferenc újrafelfedezésének részeként mintegy ötven alkotásából nyílt nagyszabású kiállítás Szentendrén, a Ferenczy Múzeumban. Ez az idei Art Capital legjelentősebb kiállítása, már ha a magyar művészek szempontjából nézzük a képzőművészeti fesztivált, ahol most bevezetnek bennünket a „fények festőjeként” emlegetett Fiedler elképesztő látványvilágába. A természet által ihletett festmények egyik fontos tulajdonsága, hogy szabad interpretációs játékra késztetik a kiállításra látogatókat.
„A kép nem a vásznon van, hanem a vászon és a szemlélő között” – így fogalmazott a Szőnyi István osztályában végzett alkotó Párizsban, ahová egy 1948-as római kiállítás után érkezett.
A tárlat a Római Magyar Akadémián volt, Hantai Simon barátjával együtt állítottak ki. Párizsból aztán mint nonfiguratív festőt nem is nagyon engedték hazatérni az akkoriban a szocialista realizmust preferáló Magyarországra. Joan Miró fedezte fel 1950-ben, barátjává fogadta, megosztotta vele műtermét is és a „fények festőjének” nevezte el.
Elindult hát a Párizsi Iskolán belül egy igazi festői életpálya, amely a halál előtti utolsó időkig tartott. Fiedler 1985-ben Párizsban így nyilatkozott: „Műtermemben reggeltől késő estig, gyakran hajnalig dolgozom, a festészet az egész életemet betölti, úgyhogy a napjaim úgy szállnak el, mint a percek. Ha tudok kommunikálni, hatást váltani, rendben van. A művészet ösztönző kell, hogy legyen, hogy az életet mélyebbé tegye. Folyamatosan tanulok, és ez nagyon fontos.”
Mi erről akkoriban semmit sem tudtunk, hiszen Párizs fényeit is elzárta előlünk az a bizonyos vasfüggöny, ami Fiedler esetében mintha nem is akart volna megszűnni, hiszen az első jelentősebb hazai kiállításaira 2014-ig kellett várni, mikor is egyéni tárlata volt a Francia Intézetben.
A mostani szentendrei anyag magyar gyűjtők képeiből állt össze. A fesztivál és a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, Gulyás Gábor még a sajtóbejáráson hangsúlyozta, hogy ezúttal Fiedler Ferencnek valóban a legjobb alkotásai sorakoznak a falakon. Nem a teljes életutat mutatják be most, és természetesen vannak közöttük olyan képek is, amelyek már a korábbi budapesti és a 2015-ben megrendezett pozsonyi tárlatokon is ki voltak állítva.
Fiedlerrel kapcsolatosan tudni kell azt is, hogy többnyire nem adott címet a festményeinek. Ezt egyfajta korlátnak érezte, ami esetleg eltérítené, befolyásolná a szemlélőt a szabad asszociációiban. Ennek ellenére vagy éppen ezért az idei fesztivál egyik legsikeresebb kiállítása lett a tárlat, fel is vetődött, hogy a leszedés után más, alkalmas kiállítóhelyeken folytathatná pályafutását. A hagyatékot gondozó Fiedler Művészeti Alapítvány képviselője, a festő unokaöccse, Fiedler Péter állandó kiállítást is szeretne nagybátyjának Magyarországon. A szentendrei tárlatot szerinte a magyar műértő közönség ismét nagy lelkesedéssel és kíváncsisággal fogadta. A nagyméretű képek november ötödikéig még megtekinthetők a Ferenczy Múzeumban.