Kultúra

Monodráma Arany műveiből

Mensáros László és legkedvesebb költője „találkozását” tárja elénk a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó kötete – A színművész a kicsiben sűrűsödő egészet is megmutatta

A Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész Arany János-élményét ismerhetjük meg a Mensáros László: Arany című kötetből, amely a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg nemrég. A könyv az 1993-ban elhunyt legendás színész életrajzán és Arany János versein túl részletes tanulmányokon és személyes hangvételű visszaemlékezéseken keresztül mutatja be az Arany-estek előadóművészét, valamint a magánembert.

Mensáros László 20190114
Versmondóként élhette meg azt az élményt, amit magánemberként elmulasztott (Forrás: Mensaros.hu)

„Találkozásuk” Mensáros iskolás éveiben kezdődött, saját bevallása szerint legkedvesebb költője volt, örömmel olvasta a verseit. Később, az 1950-es években, a politikai meghurcoltatásának és a börtönélet megpróbáltatásainak idején is vigaszt nyújtottak számára a költő sorai, gondolatai. Egy 1955-ös Arany-kötetet a börtönben is magánál tartott. Idősebb korában pedig a létösszegzés feladatában jelentettek számára vigaszt az általa választott és műsorra tűzött versek.

Ablonczy László színikritikus az esszéjében Mensáros 1992-es várszínházi előadását idézi fel. Mint írja, a tudatos felkészülés jellemezte a színész minden pillanatát, s a lehető legjobb helyről szerette volna megszólaltatni Arany műveit. Remek érzékkel a versekből és prózai szövegekből monodrámát szerkesztett. Egy helyen pedig úgy fogalmaz: a színész nemcsak azt kereste és mutatta meg Arany Jánossal, ami megtörtént vele, hanem azt is, ami nem: ami mulasztás volt az életében, azt vágyképként idézte fel. És érdekes, ahogy e hiányok kitöltésének érzé­sében Arany népszerű költeménye, a Családi kör az est középpontjává vált.

Mensáros versmondóként, előadóként élhette meg azt az élményt, amit magánemberként elmulasztott. Ablonczy szerint a mulasztás bűntudatában a meg nem történt így vált valósággá nála. Vagyis vétségét úgy vallotta meg, hogy szuggesztíven megélte és közvetítette a verset. Olyan szeretettel, bájjal, mesés bűvölettel tolmácsolta a család mikro-életének meghittségét, hogy a hallgatóság számára az együttlét követendő mintává emelkedett. Míg a XX. század című pódiumműsorában oly fontos volt számára a pulpitus, úgy Arany-estjében az asztal és a szék is sugallatos színpadi elemet jelentett. Arany Jánoshoz érve, már megerősödve a végső bizonyosságban, nem drámai jelentéssel, hanem bölcseleti nézőpontból mutatta meg a világ dolgait: a kicsiben sűrűsödő egészet.

Falusi Márton költő, író a tanulmányában arról értekezik, hogy vajon mi teszi a jó versmondót. Mint rámutat, a jó versmondó nem alakoskodik, inkább a költő helyébe képzeli magát, maszk nélküli maszkját ölti fel. Ódzkodik a teátrálistól, mégis közérdekű marad. Falusi esszéje azért is értékes, mert felhívja a figyelmet kultúránk alapvető és elgondolkodtató hiányosságára, miszerint napjainkban eltűnőben vannak a hivatásos versmondók, akik életprogramszerűen vállalkoznának a magyar költészet tolmácsolására. Holott korábban a nagy költő mellé, miként egy nagy kritikusnemzedék, felnőttek a nagy versmondók is. Mensáros egyik utolsó klasszikus „versmondónk”, aki ezt világképpé emelte.

A kötet erőssége, hogy az életutak összevetésére, hasonlóságaikra és különbségeikre is kitér, illetve a színművész fia, Mensáros Péter is megszólal benne. Két bensőséges visszaemlékezésben vall őszintén édesapja, a színész pályafutásáról, kudarcairól, sikereiről és arról, hogy egész életében önmagát vizsgálva kereste az élet értelmét. „Tanított, nevelt, terelt a Jóisten felé vezető útra, ezzel megmentve engem az eltévelyedéstől” – írja.

A családi archívumból származó fotók, iratok, dokumentumok, illetve a Hungaroton kiadásában 1989-ben megjelent, ma már ritkaságnak számító Mensáros László Arany János verseit mondja című felvétel, CD-melléklet teszi a könyvet még különlegesebbé. És így válik egyszerre drámaivá és filozofikussá, de mindenekelőtt holisztikussá Mensáros László életműve.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom