Kultúra
Megújul a Gül Baba türbe és környéke
A viharos évszázadok után kitűnőek a magyar–török kapcsolatok – a dervis rózsafüzérbe rejtve hozta a virág magvait Budára
Két és fél milliárd forintos kormányzati támogatással újul meg a budapesti a Gül Baba türbe és annak környezete. A rekonstrukciós munkák megkezdése alkalmából tartott tegnapi sajótájékoztatón Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere elmondta, hogy a legutóbbi felújításnak immár húsz esztendeje. Még 2013-ban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kérte fel őket arra, hogy készítsenek terveket a romló állagú épületegyüttes renoválására. 2014-re elkészültek a tervek, és egy év múlva megindultak a régészeti feltárások is. A polgármester kitért arra, hogy a munkálatok során megújul a szomszédos Wagner-villa is, amely a második világháború során megvédte a türbét a bombázásoktól. A síremlék mellett múzeum, függőkert és kávézó is épül, amit közpark vesz majd körül. A türbe mellett pedig elhelyezik a valaha ott lévő tizenkét sírkő másolatát is. Semjén Zsolt a történelmi viharok után kialakult kitűnő török–magyar kapcsolatokat említette beszédében, és kitért arra is, hogy „a magyarok és a törökök is a türk népcsoporthoz tartoznak”. Kijelentette, hogy a munkálatok során a történelmi hűség mellett figyeltek a zarándokok és a kerület lakosságának szempontjaira is. Fontos volt, hogy a türbét és szűkebb környezetét történetileg hitelesen állítsák helyre, a tágabb környezet pedig olyan miliőt adjon, amiben a síremlék majd tündökölni tud.
A török miniszterelnök-helyettes, Veysi Kaynak köszöntőjében megemlítette, hogy a történelemben időnként versengő népek, így a török és a magyar szoros rokonságot és barátságot ápolnak. Ehhez szerinte hozzájárult Gül Baba, akit a magyarok előzékenyen fogadtak, amikor Budára érkezett. Kitért arra is, nagy megtiszteltetés, hogy a türbe mellett az egyik utcát a török fővárosról nevezték el. Megemlítette a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral folytatott reggeli tárgyalását és azt is, hogy a közös történelmi gyökerek szoros szövetséget jelentenek a két ország között. Veysi Kaynak szerint sok más közös lehetőségünk van még, és az is fontos, hogy örökségünket a jövő nemzedékek is láthassák. A szerdai, a Zrínyi-emlékév kapcsán rendezendő szigetvári ünnepség kapcsán bejelentette, hogy találkozik majd a magyar és a horvát köztársasági elnökkel, és tolmácsolja nekik a török köztársasági elnök, Recep Tayyip Erdogan üdvözletét és jókívánságait, aki nem tudott eljönni az eseményre.
Az utolsónak felszólaló Varga Mihály gazdasági miniszter elsősorban a török–magyar gazdasági kapcsolatok erősödését értékelte. Beszédében kitért arra is, hogy egy harcos szerzetes sírjánál állva az ősök szellemét tisztelve, közösen ünnepelnek, és biztos abban is, hogy az ősök sem a konfliktust keresnék már. A sajtótájékoztatón bemutatták az épületegyüttesről készített animációt is, majd a magyar és török meghívottak megtekintették a helyszínt, miközben az építőmunkások megkezdték a terep rendezését.
A rózsák szerelmese
Gül Baba a feltételezések szerint bektási, tehát a janicsárokat nevelő, tanító dervisként, 1541-ben Nagy Szulejmán utasítására érkezett Budára, hogy itt iskolát nyisson. A legtöbb feljegyzés mint a rózsák szerelmeséről szól róla, aki bolgár rózsaolaj-gyártótól leste el az illatszer féltve őrzött titkát. Gül Babának egy nagy szemű rózsafüzérbe rejtve sikerült a virág magvait Budára hoznia, de 1541. szeptember 2-án, a vár sikeres elfoglalásának alkalmából rendezett ünnepségen hirtelen meghalt a Nagyboldogasszony templomban. Sírja fölé 1543 és 1548 között Jahjapasazáde Mehmed budai pasa emeltetett türbét, tanítványai pedig rózsakertet telepítettek.
A kőzsámolyon álló, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett épület külső díszítés nélkül, sima kváderkövekből épült, bejárata keletre nyílik. A kezdettől fogva nagy tiszteletnek örvendő halott rendjéhez tartozó dervisek kolostort is építettek a síremlék mellé, és a törökök mindig nagy becsben tartották ezt a helyet. Már az 1699. január 26-i karlócai békében a török tárgyalók egyik feltétele az volt, hogy Gül Baba türbéjének fenn kell maradnia. Az épület az idők folyamán volt ugyan a jezsuiták által fenntartott kápolna és magánház is, de a zarándoklatok újbóli megindulása után török kormány 1885-ben felújíttatta, 1914-től pedig műemlékként van nyilvántartva. Az épület és környezete egy év múlva várja majd megújulva a látogatókat.