Megtépett tornyokon segít a Rómer-terv

Az erdélyi Igazfalva műemléke is megsérült (Fotó: MH)

Mint azzal már lapunk is többször foglalkozott, 2015 októberében jelentették be, hogy a Rómer Flóris Terv részeként 2018-ig évi kétszázmillió forintot fordítanak a határon túli magyar vonatkozású műemlékek helyreállítására. A nyáron ötvennégy közösségnek ítéltek meg támogatást, köztük a mára már szórványtelepülésként számon tartott Temes megyei Igazfalva ötszáz magyart szolgáló református templomának. Az oklevelekben először 1454-ben szereplő Igazfalva (Dumbrava) román lakossága mellé 1893-ban érkeztek telepesek, vagy száz család Vésztőről, Gyomáról, Kőröstarcsáról, Nagydorogról és Makóról. A lakosság nagyobbik részét mára a 2200 fős románság adja, de a falu Alpár Ignác tervei alapján épült temploma a magyaroké. Az akkori földművelési miniszter, Darányi Ignác által megrendelt neogótikus elemeket variáló háromhajós, fiókos dongaboltozattal fedett szentélyű épületet 1903. november 6-án avatták fel, és azóta csak kisebb javításokat végeztek rajta. Így többek között a négy fiatornyos toronysisak eredeti zsindelyfedését horganyzott acéllemezre cserélték.

A több mint százéves templom a június 17-i nagy viharig nem volt rossz állapotban, de a csapadékvíz és a felvizesedés már kikezdte a falait, nyílászáróit, burkolatait. Komoly szerkezeti gond volt viszont a toronysisakkal, amire annak deformációja és a torony sarkaiban lévő lekötő acélrudak kilazult állapota utal. A toronysisak fiatornyokat tartó vízszintes sarokelemei erősen korhadtak, cserére szorulnak. A munkálatokra hárommillió forintot ítéltek meg a Rómer-terv bírálóbizottságában, s ebből kezdték közvetlenül a vihar után a torony szerkezeti javítását és újrafedését. Amihez a bonyolult szerkesztésű toronysisakot szét kell szedni, és az elkorhadt, meggyengült elemeket ki kell cserélni. Az orkánerejű szél a tornyon okozott károk mellett két helyen felszakította a hajó tetőzetét is. Czapp István lelkész szavai szerint a vihar után még sokáig hallatszott a megfeszülő fagerendák ropogása.

A Maros megyei E60-as főút melletti Kutyfalvát 1331-ben Cutfolua formában írják le először, egy oklevélben. Az 1600-as évek végén a Pekryek a birtokosok itt. Lőrinc, Rákóczi híres generálisa románokat telepít földjére, és kastélyt is épít magának és feleségének, Petrőczy Kata Szidóniának, akit az első verset író magyar nők között tartanak számon. A falu református templomában még 15. századi, gótikus épületrészek (a 19. században újrarakott boltozatos szentély, támpillérek, diadalív) is vannak, 1650 körül Pekry Ferenc főispán alakíttatta nagyobbra, majd leszármazottja, Dániel István újíttatta fel, építtetett hozzá szószéket és karzatot, s hozzáfogtak a torony építéséhez is, ami a felirata szerint 1835-re készült csak el. Jelenleg a település kétszáz lelkes gyülekezetének ad otthont az istenháza, amelyre 2016. június 19-én csapott le a vihar. A szél fákat csavart ki tövestül, villanyoszlopokat borított a földre, és lesodorta a templom bádoggal fedett toronysisakját is, és megrongálta a frissen cserepezett tetőt. Az ideiglenes fedél anyagköltségét a Rómer Terv vis maior alapjából finanszírozták, az ácsok munkadíját a református egyház állta. Ezzel párhuzamosan megindultak a végleges helyreállítás munkálatai is. A szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy az egyre erőteljesebb viharok különösen veszélyesek a régi, általában könnyű szerkezetű, fából épült, fazsindellyel vagy bádoggal fedett tornyokra, amelyeket esetleg korábbi értelmetlen és szakszerűtlen beavatkozásokkal, a toronysisakokat „lekötő” fagerendák vagy vaselemek eltávolításával még csak tovább gyengítettek. Éppen ezért szükséges lenne a rendszeres ellenőrzésük.