Meglepően őszinte gyerekkönyvek

Magyarországon a holland irodalomnak nem túl nagy az ismertsége, noha évről évre egyre több holland művet fordítanak le magyarra. A hazánkban kapható gyermek- és ifjúsági műveknek is egyre nagyobb részét teszik ki az onnan érkezett klasszikus és kortárs mesék, regények, amelyek váratlanul őszinték, mély értelműek és kioktatás nélkül szólnak a gyerekekhez.

A magyar nyelvre fordított holland irodalomról már öt éve rendszeresen szervez könyvbemutatóval egybekötött beszélgetéseket az ELTE Néderlandisztika Tanszékének két oktatója, Gera Judit és Réthelyi Orsolya. A sorozat tizedik, jubileumi Akárki/ Elckerlijc estjének meghívott vendégei a napokban négy, mostanában megjelent holland gyerekkönyvről beszélgettek az Írók Boltjában. Az eseményen jelen voltak fordítók, kiadói szakemberek és kritikusok is.

„A holland egy jó irodalom, amelyet érdemes olvasni” – mondta bevezetésképp Réthelyi Orsolya, az esemény moderátora, hozzátéve, hogy a magyarul megjelent holland művekből évről évre egyre több van. Mint mondta, a jubileumi alkalom ezúttal a gyermek- és ifjúsági irodalomról szól. Ezen az estén négy klasszikus holland könyvről beszélgettek a résztvevők: Guus Kuijer Polli, Toon Tellegen Mindenki más születésnapja, Annie M. G. Schmidt Viplala és Tonke Dragt Levél a királynak című műveiről.

Arról, hogy miképp ismerték meg ezeket, Wekerle Szabolcs elmondta: Guus Kuijer egyik művét, a Minden dolgok könyvét már korábban magyarra fordította, így ismerte meg a szerzőt, aki szerinte az európai gyerekirodalom egyik legfontosabb alkotója, számos díj birtokosa. A fordító elismerően nyilatkozott Tonke Dragt műveiről is, amelyeket felnőtteknek is ajánlott. Az 1930-ban született női író Levél a királynak című könyvéért nemrég elnyerte az elmúlt ötven év legjobb irodalmi művének járó díjat is.

Varga Orsolya Annie M. G. Schmidt munkáit emelte ki, aki szerinte a holland gyermekirodalom „koronázatlan királynőjeként” a helyi kánon és kollektív emlékezet része. A gyerekeknek az elfogadás, a tolerancia és a nyitottság üzenetét közvetíti – magyarázta, hozzátéve, hogy Toon Tellegen meséit ő maga fedezte fel tizenöt éve. Ennek köszönhető, hogy a válogatott történetek most megjelenhettek a Naphegy Kiadónál. Mint mondta, ezeket a felnőtteknek is szóló meséket az abszurditás, a humor és a filozofikusság jellemzi. Wittman Ildikó, a Magyar Gyermekirodalmi Intézet munkatársa hangsúlyozta: nagyon színvonalasnak tartja a holland gyerekkönyveket, a minőség azt is jelzi, hogy Hollandiában mennyire kiforrott a könyvkultúra, és mennyire jól kiépített, intézményi háttérrel támogatott az ifjúsági irodalom. Szerinte az ottani példa segíthet a magyar gyermekirodalom felnőtté válásában is. Győri Hanna, a legnagyobb független gyermekkönyvkiadó a Pagony szerkesztőjeként úgy reagált, nagyrészt nekik köszönhető az, hogy ma ennyi holland gyerekkönyv kapható Magyarországon, hiszen felismerték, hogy ez egy fehér folt a piacon.

A résztvevők a könyvek kapcsán megegyeztek abban, hogy a holland gyerekkönyvek elsősorban meglepő őszinteségük révén válnak kiemelkedővé. Keveredik bennük a humor és a realizmus, nem kenik el a komoly dolgokat, de nem is magyarázzák túl azokat, így nincs bennük semmi didaktikus.