Megelevenednek a Nagy Háború urai

A falon szereplő Lenin-portré II. Miklós családjának tragikus sorsára utal (Fotó: Varga Imre)

A Várkert Bazár új, A háború urai című tárlatán az első világháború meghatározó politikai vezetőit, uralkodóit sorakoztatják elénk, akik egészen napjainkig meghatározták Európa és a világ jövőjét. A napokban nyílt kiállítás a Nagy Háborúra emlékező sorozat második része, a következő és egyben utolsó tárlat a Párizs környéki békéket fogja bemutatni.

Ahogy elindulunk, mintegy felütésként I. Ferenc Józsefnek a Hősök terén lévő emlékműről eltávolított szobra fogad bennünket eredeti méretben, „antikolt” műanyagból előállítva. A mögötte lévő lépcsőházban pedig Erzsébet királyné élethű mása hever kényelmesen egy kereveten, kedvelt fekete ruhájában. A bábu Madame Tussaud panoptikumában is megállná a helyét, kicsit furcsa is férjének erőteljes szobra után ez a finomság. Sissit még néhány tárgyával idézi meg egy falba épített vitrin, a rövid feliratból pedig azt is megtudhatjuk, hogy az öregedés első jelei után nem engedte magát fényképezni, és Európa legjobb női lovasaként tartották számon.

A lépcsőn felérve jutunk el a kerek asztalos, foteles szobába, ahol a megnyújtott háttámlákra tizenegy uralkodó, trónörökös és államférfi mellképét festették. A falakon pedig egy-egy idézet szerepel mindenkitől, most hadd idézzem csak Clémenceau-t, aki nem rejtette véka alá véleményét: „Életem minden gyűlölete Németország ellen irányul” – mondta, de hogy mikor és hol, azt most nem tudhatjuk meg. A tárlat egyébként nem terhel bennünket sok szöveggel, a közösségi oldalak korában ez érthető is valahol. Továbblépve Ferenc József puritán módon berendezett dolgozószobájába juthatunk. Ezt a sok, asztalra állított Sissi-fotóból, festményből és a falakon lévő korabeli katonaábrázolásokból is kitalálhatjuk. Innen kilépve balra egy keskeny folyosón Gavrilo Princip alakja tűnik fel a falon, majd a szarajevói merényletről találunk egy térképes ismertetőt. Itt van a Pesti Napló 1914. június 29-i címlapja is, amelyen Ferenc Ferdinándot a „régi habsburgi imperiális politika” utolsó nagy letéteményesének tartják, olyannak, mint V. Károly volt. Ezután bejutunk Ferenc Ferdinánd, a nagy vadász szentélyébe, trófeák vannak a tapétán és a falakon, és egy oltárhoz hasonlatos szekrényt láthatunk a főherceg alakjával. Jogos a berendezés, a Rudolf főherceg halála után kijelölt trónörökös sok ezer állat életét vette el vadászatai során.

Innen Rudolf „oltárához” vezet az út, aki vadászöltözékben, prémes bundában áll a „szekrényében”, valahogy úgy, ahogy Krúdy megírta alakját A vörös postakocsi című remekművében. A feliratból megtudhatjuk, hogy anyjára ütött, apja szigorát viszont nem bírta elviselni. Kitérnek arra is, hogy a kicsapongó életet élő herceg bujakórral fertőzte meg a feleségét, és morfinfüggő is volt. Itt, a terem nagyobbik felében a Károlyi Mihályt párbajban megszabdaló Tisza István alakját idézik meg, és Herczeg Ferenctől is van idézet, eszerint Tiszát „egész politikai pályáján a Magyar Gyűlölet pokoli tüze lobogta körül”. Ami igaz is, gondoljunk csak Ady verseire és publicisztikájára.

Ezek után a szövetségesek és az ellenfelek következnek, I. Péter szerb király arcára találóan egy fekete kéz árnyéka vetül, V. Mehmed szultánról megtudhatjuk, hogy meg akarta állítani az időt, és szabályosan félt a mozgóképtől. I. Ferdinánd román királyról meg azt, hogy teljes mértékben Ion Bratianu befolyása alatt állt. Talán ezt jelképezi az a két páncélos vitéz, aki a neki jutó szoba bejáratát őrzi. A százötvenhárom centiméter magas III. Viktor Emánuel olasz királyról pedig mindent elárul a falon lévő két, előbb a szívélyes barátságról, majd az „osztrákmagyarok” megleckéztetéséről szóló felirat. Értesülhetünk arról is, hogy napi három órát töltött sajtóhibák kutatásával. II. Vilmos német császárt jellegzetes porosz sisakjának másolatával idézik meg, Wilson elnökről pedig megjegyzik, hogy kollektíve üldözte az amerikai németeket, és börtönbe csukatta azt, aki kritizálta háborús politikáját.

V. György brit uralkodó valamiért hasonló módon jelenik meg, mint a bejáratnál Erzsébet, róla megtudjuk azt is, hogy sokszor és kitartóan tudott unatkozni. II. Miklósnak a családszeretetét emelik ki, szobájának egyik falán viszont már ott van Lenin fényképe két pisztollyal, így utalva a család tragikus sorsára. Végül leghátul Clemenceau kapott egy kis szobát, Kiss Tibor Trianon című festménye alapján megrajzolt töpszli, pocakos alakja valósággal eltörpül Apponyi Albert gróf mellett. A felirat szerint vagy hússzor pihengetett az általa (is) szétrobbantott Monarchia legismertebb fürdőjében, Karlsbadban. Emellett az is kiderül, hogy szeretett jókat enni, és számtalan szeretője volt a nagy „francia sovinisztának”.