Kultúra

Megannyi titok Szabó Magdáról

Urbán László irodalmár rendezte kötetbe a gazdag életmű rejtőzködő dokumentumait

Urbán László irodalomtörténész szerkesztette azt a kötetet, amelyet Szabó Magda Nekem a titok kell – Kötetben meg nem jelent írások címmel a Jaffa Kiadó adott ki, és az életműsorozatot gazdagítja.

Szabó Magda 20180815
A kötet nem mint írót, hanem mint embert mutatja be Szabó Magdát (Fotó: Hegedüs Róbert)

A sokszínű válogatásba olyan novellák, tárcák, vallomások, interjúk, levelek és költemények kerültek be, amelyek csak napi- és hetilapokban, folyóiratokban jelentek meg. Ezek a szerkesztő utószava szerint „egy sokarcú művész csodás életgazdagságának mindeddig nehezen fellelhető, rejtőzködő dokumentumai.”

A kötetben található novellák közül az Eszmélés egyfajta előtanulmány, témája az Ókút című regényben tér vissza részletesebben. Szabó Magda egyik legszebb elbeszélése a Valami, amely arról a „valakiről” szól, aki mindannyiunkra vár az út végén. A Mécses helyett egy megrendítő, megkésett édesapa-nekrológ. A Piri férjhez megy című novella nem más, mint férfi és nő megváltozott viszonyának korlenyomata. A köztudottan állatbarát Szabó Magda Kusu macska és egy levél című elbeszéléséből pedig az is kiderül, hogy Kusu, az öreg macska kegyelemállat a családban, s mint írja, „majdnem emberi szenvedéllyel vonzódott anyámhoz.”

A tárcákban sokféle hang szólal meg: a legmeghatóbb Az Emberség című írás, amely az emberi humanitás letisztultságát hordozza. Mind közül azonban a Jóska, a bogár című a leghumorosabb, amely a jószándék félresiklásáról szól.

A Vallomások fejezetben olvashatjuk mások mellett a Nagyon sok dolgom van még – Szabó Magda emlékei című lírai önéletrajzi vázlatot a Für Elise kapcsán, amelyben felidézi életének legfontosabb, legemlékezetesebb állomásait pályakezdésétől egészen idős koráig. Köztük azt, hogy írói tehetségén senki sem csodálkozott a családban, mert náluk mindenki tudott írni. Nem lehet szó nélkül elmenni Szabó Magda József Attila rajongása mellett sem. Egész esztétikáját át kellett értékelnie miatta. Mint kifejti, „nem tudom, lettem volna-e valaha prózaíró verseinek szuggesztív kényszere nélkül” – Áldott legyen emléke! című kisesszéjében tulajdonképpen a költő életművének állít emléket. Az Ó, édes Jézus, hozzám szállj! a református író kínzó karácsonyi vallomása az egyedüllétről és mégsem egyedüllétről. Mint írja: „Tizenkilencedik esztendeje ünneplem egymagam otthonomban a karácsonyt, de sosem voltam egyedül e négy szó védelmében.”

A levelezések és interjúk nem mint írót, hanem mint embert mutatják be Szabó Magát, s talán ettől érezzük írásait még közelebbinek. A kötetbe beválogatott versekből egy fiatal, huszonéves lány összetett érzésvilága bontakozik ki: A régi ház című versben az eltűnt időt ragadja meg, míg a Szeszélyes április című költeményben a jövőtől való szorongás erőteljes képe jelenik meg.

A sok tekintetben az újdonság erejével ható kötetből tehát megannyi titokra fény derül: Szabó Magda és a kortársak – mások mellett Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Domokos Mátyás, Lator László, Gömöri György – leveleiből képet kapunk a hétköznapi gondokról, férje betegeskedéseiről, bátyja műtétjéről vagy szerettei távozásairól. Egy 1997-es interjúban pedig meglepő őszinteséggel arról vall, hogy azért nem vállalt gyermeket sem ő, sem az egész újholdas nemzedék, mert nem akartak a nyomorító, elnémító hatalomnak a kiszolgáltatottjai lenni. Egy másik, későbbi interjúból pedig kirajzolódik a pedagógus Szabó Magda, aki rajongott a gyermekekért és arra készült, hogy megváltoztatja a magyar tanügyet.

A női sorsok, a családi titkok, az emberi kapcsolatok kiismerhetetlen, titokzatos hálózatának mestere volt – valamint a nyugodt életigenlésé és az örök érvényű történeteké. A különböző műfajú és témájú szövegek egymásba fonódnak a könyvben, örvénylenek a témák, a titkok, a sorsok, a kérdések és a válaszok. Az egyik legsokatmondóbb kérdést és választ a könyvekről, a könyvszeretetről, valamint a szülők rossz beidegződéseiről impulzívan fogalmazza meg Könyvnapi köszöntő – És még valami más című tárcájában: a könyv érték „világok kulcsa, üres órák barátja, türelmes válaszadónk minden kérdésünkre, édes virága hétköznapnak, ünnepnek egyaránt – ugyan mivé lennénk nélküled?”. Vajon mi, olvasók, mivé lennénk Szabó Magda történetei nélkül?


Díjat nyert a PIM logója

Két neves nemzetközi dizájnversenyen is díjat nyert a Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Magda emlékére rendezett Annyi titkom maradt című kiállításához Farkas Anna grafikusművész által tervezett a logója. A TDC Communication Design versenyen megszerzett Certificate of Typographic Excellence” címmel, illetve a Design Annual 2019 pályázatán elnyert Gold Winner elismeréssel a logó egyetlen magyar munkaként bekerül az amerikai évkönyvbe.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom