Mauzóleum József nádor feleségének

A copf–klasszicista stílusban épült emlékhelyet 2004-re újították fel, azóta ismét itt nyugszik a nagyhercegnő (Forrás: Wikipedia)

József nádor fiatal felesége, Alexandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő legendái talán még ma is élnek. Arról szólnak, hogy a „legmagyarabb Habsburg” neje mennyire szerette a magyarokat, a zenénket, a táncainkat. És támogatta a szegényeket, nem fordult el az elesettektől, akik pedig jó hírének keltésével meghálálták ezt. Talán csak legenda az is, hogy ő volt a magyar trikolór színeinek kitalálója, de az biztos, hogy nagyon jól érezte magát az alig több mint egy esztendő alatt, amit itt tölthetett. Különösen szeretett férjének ürömi birtokára kikocsizni, kilovagolni, furcsán hangozhatott egy tizennyolc éves, élettel teli hölgy szájából az a mondat, hogy majd itt szeretne végső nyugovóra térni.

I. Pál orosz cár lánya 1783. augusztus 9-én született Szentpéterváron. Először a svéd király jelentkezett kérőjéül, de a cári család nem egyezett bele, hogy a lányuk evangélikus hitre térjen. Így került a képbe a huszonhárom éves József főherceg, I. Ferenc öccse, aki állítólag már a lánykérésnél, 1799. február 22-én beleszeretett jövendőbelijébe. Érzései pedig kedvező fogadtatásra találtak, így október 30-án meg is tartották az esküvőt ortodox és katolikus szertartás szerint. Az ifjú pár 1800 januárjában költözött Budára, ahol József ortodox kápolnát rendezett be feleségének, a magyar nemesség pedig mulatságokkal, bálokkal üdvözölte a nádor ifjú feleségét, aki 1801. március 8-án világra hozta Alexandrina nevű kislányát, de már előtte két nappal is lázas volt. Az újszülött néhány órán belül meghalt, és ez lélekben is megroppantotta a fia- tal nőt. Ágyban maradt, a láz néhány nap múlva delíriumos állapotot idézett elő, majd március 16-án hajnalban elragadta a halál.

Alexandra Pavlovna Romanova holtteste felett ortodox szokások szerint hat hétig miséztek a lágymányosi Nádorkertben ideiglenesen felépített kápolnában, majd a kapucinusok vízivárosi kriptájában temették el. József nádor pedig megbízást adott Heppe Szaniszlónak, udvari építészének, aki 1788-tól a hazai hajózási és építészeti igazgatóságot is vezette, hogy méltó mauzóleumot építsen a szeretett hitvesnek. Két év alatt el is készült a nyugati főbejáratú, téglalap alakú épület. Visszafogott copf-klasszicista stílusa könnyed és mégis méltóságos, mint amilyen Alexandra lehetett. Mellé paplak és kántori lakás is épült, mert templomként is működött egészen 1914-ig, a Nagy Háború kitöréséig. A benne lévő ikonosztáz III. Sándor cár ajándéka, amely Alexandra születésének századik évfordulójára érkezett. A kriptába, a koporsóhoz csigalépcsőn lehet lejutni, mellette egy-egy oszlopon ott van a cári és a császári korona másolata.

S pont a kincsek voltak azok, amelyek lehetetlenné tették az örök nyugodalmat, hiszen a kriptába – ahol 1814-ben három uralkodó, a cár, a porosz uralkodó és I. Ferenc is fejet hajtott – többször is betörtek az Orosz Egyházi Misszió 1914-es távozása után. A koporsót végül 1981. április 26-án feszítették fel, és az ékszerek miatt letörték Alexandra kezeit. Ekkor a maradványokat a vári nádori kriptába vitték, hogy aztán 2004. szeptember 11-én a Habsburg- és a Romanov-család tagjainak jelenlétében ismét visszatérjenek a felújított épületbe.