Kultúra

Maszekok, szalonok és a ruhagyárak

Időutazásra hív a Capa Központ új kiállítóhelyének tárlata, a Fortepan archívumából huszonkét kép látható a hatvanas-hetvenes évek öltözködési divatjáról

Új galériával bővült a budapesti Nagymező utcában virágzó Capa Kortárs Fotográfiai Központ: ezentúl a múzeum melletti kávézó utcafronti, nagyablakos termét is használni fogják. Az új kiállítóhelyet a Május 1. Ruhagyár–Fortepan: Ez a divat! című tárlattal avatták fel.

reklámfotók 20180929
Miniruha és csizma a hiánygazdaság nyugati mintára megkomponált reklámfotóin (Fotó: Ficsor Márton)

A hely szűkössége miatt kamaratárlatnak is csak nehezen nevezhető mini fotóbemutató a hatvanas-hetvenes évek világába röpít. A már jól ismert online portál archívumából válogatott huszonkét kép november 11-ig tekinthető meg, mindennap délelőtt tizenegy és este hét óra között.

Csizek Gabriella kurátor és Legát Tibor szövegíró munkájának köszönhetően, hiába kevés az anyag, a kiállítás mégis jól villantja fel az ötvenes évek végén a keleti blokkba is begyűrűző divat első magyar lépéseit. A szocialista öltözködési trendek persze ugyanúgy csak utánzatai voltak mindannak, ami Nyugat-Európában és Amerikában ekkoriban virágzott, ráadásul a divatiparban többnyire ugyanazok a nevek köszöntek vissza, mint a nehéz- és egyéb iparokban – gondoljunk csak a Május 1. és Vörös Október ruhagyárakra – hangsúlyozza a tárlat tájékoztató szövege. Hozzáteszik, szabályt erősítő kivételnek a maszekokat vagy Rotschild Klára állami szalonját mondhatnánk, ahol a párttitkár asszonyok vásároltak, csakhogy az ott kapható ruhák két-háromszor annyiba kerültek, mint egy havi átlagfizetés. „A hazai dolgozó nők előtt egy út állott, hogy kreatívvá váljanak. Mert ha az állami vállalatok termékei borzasztóak, a maszekok költeményei megfizethetetlenek voltak, akkor csak az önmegvalósítás maradt” – hangsúlyozza Legát. Ez a kreativitás tükröződik vissza azokon a fekete-fehér képeken, ahol sok kiegészítőt, a hatvanas években jellemző műanyag gyöngyös, nagy nyakláncot vagy turbánt, napszemüveget, fejkendőt viselő nőket látunk. De a párttitkárfeleségek számára fenntartott szalonokba is betekintést kapunk a fotókon keresztül, amelyek korabeli divatbemutatók részleteit vagy ruhapróba-folyamatokat ábrázolnak. A huszonkét kép többségét a Fortepan gyűjteményét is szépen gyarapító Bauer Sándor készítette, aki a Vendéglátás havilapnak dolgozott az ötvenes-hatvanas években.

A fekete-fehér és a bejárattal szembeni falon elhelyezett színes fényképekről azok a ruhák köszönnek vissza, amelyeket nagyanyáink vagy édesanyáink szekrényében láttunk, nem elfeledkezve a hetvenes évek már egészen megkomponált divatfotóin fel-feltűnő autókról, sőt, a klasszikus férfi ballonkabátokról sem. Számtalan szövet miniruhában, harisnyacsizmákban, vastag kosztümökben és csíkos vagy kockás, a képeken is jól láthatóan nejlonból készült anyagokban gyönyörködhetünk – no meg a korszak legfőbb manökenje, Pataki Ági igen szuggesztív, kék-sárga fejkendős fotójában. A Capa Központ által kiválasztott huszonkét kép a hamarosan megjelenő második Fortepan-album törzsanyagát alkotja, amelynek bemutatója is a tárlathoz kapcsolódik, sok más program – például a ma megrendezett varróworkshop – mellett.