Kultúra

Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílik kiállítás Krakkóban

A rendezvény a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóhoz is kapcsolódik

Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílik kiállítás Krakkóban a lengyelországi Magyar kulturális évad keretében hétfőn.

erzsébet_szentté_avatása_wikipédia
Liezen-Mayer Sándor: Erzsébet szentté avatása 1235-ben (vázlat) – Forrás: Wikipédia
 A szegénység gazdagsága – Lengyelország és Magyarország középkori női szentjei című tárlatot A kiállítást Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, II. János Pál pápa egykori személyi titkára nyitja meg – közölte a Balassi Intézet.

A kiállítás a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóhoz is kapcsolódik, amelyet szintén Krakkóban rendeznek július 25-e és 31-e között. A találkozó témája „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek”, a tárlat a Ferenc pápa által meghirdetett témára épül.

Az október közepéig látogatható kiállítás helyszíne a Krakkó szívében, az érseki palota szomszédságában található ferences templom és kolostor kerengője.

Őze Sándor történész professzor, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) részéről a tárlat egyik kurátora, elmondta, hogy a kiállítás nagyméretű tablókon „azokat a szenteket és boldogokat mutatja be, akik Közép-Európához kapcsolódtak, Lengyelország, Magyarország, illetve Csehország trónján ültek és általában rokoni szálak fűzték őket az Árpád-házhoz”.

Az angol és a lengyel nyelvű szöveges magyarázatokkal kísért térképekből, genealógiai táblákból és az egyes szenteket, valamint az ő életükből vett jeleneteket ábrázoló középkori illusztrációkból álló kiállítás kivitelezője Marek Suchowiak neves krakkói képzőművész.

„Térségünk a középkorban a nyugati kereszténység keleti határát képezte”

A bemutatott szentek között Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga, Anjou Szent Hedvig, Premysl-házi Szent Ágnes szerepel, mindegyikük egy-egy keresztény erényt - például az adakozást, a türelmet, a tisztaságot, az okosságot. Rjtuk keresztül a kiállítás „Közép-Európa korabeli kapcsolódását szemlélteti az európai közösséghez, kidomborítva a kolduló rendeknek, elsősorban a szegénység és az irgalmasság erényét gyakorló ferenceseknek tevékenységét” – ismertette a tárlat koncepcióját a professzor.

A kiállításhoz színes katalógus is készült, amely tanulmányokat tartalmaz a magyar és a lengyel királyság szerepéről az európai kereszténység alakulásában, a magyar-lengyel dinasztikus kapcsolatokról, a keresztény szegénység eszméjéről.

Szuromi Anzelm Szabolcs professzor, a PPKE rektora a katalógus bevezető tanulmányában arról ír, hogy térségünk a 13. és a 14. században a nyugati kereszténység keleti határát képezte, a magyar, a lengyel és a cseh királyi dinasztiák pedig ebben a kontextusban „rendkívüli és egyedüli” szerepet töltötték be.

A tárlatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Balassi Intézet támogatásával a krakkói Jagelló Egyetem, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a krakkói ferences rendház és a krakkói magyar főkonzulátus szervezte. A tárlat megrendezését Körmendy Adrienne főkonzul koordinálta, aki történészként a középkor szakértője, a kiállítás lengyel kurátora Stanislaw Sroka krakkói történész professzor.