Mágikus realista képek a városról

Az úgynevezett fényrajzok Barakonyi Zsombor festőművész kezdeti kísérletezéseinek mondhatók, a fotó és a grafika határán állnak: a kilencvenes évek végétől a kétezres évek közepéig találunk ebből a műfajból munkákat az alkotó új, Manual Focus című kötetében. Hosszú expozíciós idővel analóg filmes technikával, diafilmre fotózta a város különböző pontjait, eközben született az ötlet, hogy egy kiszemelt térbe, olyan egyszerű eszközzel mint a zseblámpa, vagy akár az öngyújtó, belerajzoljon.

A filctoll és az üveglaptechnikára épülő kísérletezés Barakonyi munkáiban azt az élményt idézi, mikor gyerekként az ember a párás üvegablakra figurákat rajzol, s ez különös összhatást mutat a háttérben kibontakozó képpel.

A kötet tetemes része azonban a legújabb – most már méltán mondhatjuk, hogy munkái között a legsikeresebb – festői eljárásra koncentrál, vagyis az úgynevezett fatábla képekre. Ezek bükkfa panelekre készülnek, amihez borotvaéles pengét és az utcai művészetből is ismert, hétköznapi festékboltban vásárolt spray-t használ az alkotó. De csupán az eszköz emlékeztet a graffitire, valójában jóval bonyolultabb eljárásról van szó, amelynek során Barakonyi a vászonról a fa alaphoz tért vissza. Mára szinte „divatossá” váltak ezek a munkák, sőt utánozói is akadnak. Az alkotó városi képein a jellegzetes spleen hangulatából kapunk ízelítőt, amelyet a művész diákkora óta megjeleníteni igyekszik.

Miként Perenyei Mónika fogalmaz egy hosszabb elemzésben, „festményeinek látványvilága urbánus környezetünk kettősségét, megszokott otthonosságát, de egyben a rácsodálkozást is kiváltó teátrális idegenségét és az utópiák világát is megidézi. Festményeinek azonban csak egy rétege érinti az utópiák vizualitását (…), hiszen ezek a képek mindenekelőtt az alkotó emlékein, ismeretein és tapasztalatain átszűrt, elsősorban érzéki anyagban létrejövő, majd létező, testtel bíró tárgyak”.

A festőművész nyomon követi az elmúlt húsz évet, amely alatt megfordult körülöttünk a világ, vagyis a rendszerváltás útkeresése után elérkeztünk a mába. Barakonyi Zsombor két évtizedes szemlélődése azért is izgalmas, mert teljessé vált időszakot ölel fel, szubjektív látlelete egy gyorsan átalakult város képének. S persze vannak kedvelt helyei: ilyen az Andrássy út, az Oktogon környéke, a Nagykörút, a Kossuth Lajos utca vagy a Ferenciek tere, amely kezdeti képein még „Felszabtér” volt, mára pedig átalakulva, más formában újraéledt.

Mágikus realista festőművésznek tartja magát, mert úgy véli, hogy a nagyvárosi realizmus mögött van valami mágikus. A megfejthetetlen izgalmas megragadásáig jutott el mára a művész, s a Manual Focus címet viselő album ennek a titoknak különleges egyvelegét hozta most el nekünk a Neon Galéria kiadásában.