Kultúra

Lírai bevezetés a mitológiába

Madeline Miller Kirké című regénye rendkívül ötletesen megírt parafrázisként olvasható, Frei-Kovács Judit remek magyar fordításában pedig megőrződött a szöveg sodrása is

Madeline Miller 2011-ben klasszika–filológusból lett bestsellerszerző, amikor az Egyesült Államokban kiadták első könyvét, az Akhilleusz dalát (Song of Achilles – magyarul a General Pressnél jelent meg), amelyben a trójai háború eseményeit veszi sorra, természetesen Homérosz Iliászából kiindulva, külön hangsúlyt fektetve Patroklosz figurájára.

A kötet hamar díjnyertes és irodalmi szenzáció lett, azóta huszonöt nyelvre fordították le. A szerzőnek, aki egyébként kétgyermekes anya, hazájában tavaly megjelent a második kötete, a Kirké (Circe), amely a legnagyobb irodalmi könyves portál, a Goodreads felhasználóinak szavazatai alapján 2018 legjobb fantasyregénye lett. Hazánkban nemrég szintén a General Press adta ki, az eredeti csodálatos színvilágú és grafikájú borítót megőrizve. A hasonló sikerkönyveknél gyakran előfordul, hogy a gyorsaság és a minél hamarabbi megjelentetés vágya a magyar szöveg rovására megy, ám nagy örömünkre Frei-Kovács Judit nemcsak nyelvileg helyes, de érthető, igényes és legfőképp szép fordításban adta vissza Miller eredetijét. Így a Kirké minden szempontból lebilincselő olvasmány lett.

Ugyanis a regény valójában fiataloknak és felnőtteknek szóló, komoly mese, a Homérosz Odüsszeiájában megismert Kirké nevű varázslónő élettörténete. A fordítói munka azért is dicsérendő, mert Miller nagyon jó stílusban ír, a regény olvastatja magát, sodró lendületű. Kiváló választás az egyes szám első személyű narráció: Kirké – aki valójában istennő, hiszen Héliosz és Perszéisz nimfa gyermeke – saját elbeszélésében ismerjük meg az eseményeket, illetve a boszorkány gondolatait, érzéseit, ezáltal az olvasó sokkal könnyebben belemerül a mitikus világba, még akkor is, ha amúgy nem nagy rajongója az ókori görög kultúrának. Ez a könyv egyik legnagyobb erénye, hogy azokat is megismerteti a homéroszi eposszal és a görög mitológia rendszerével, számtalan szereplőjével, akiket egyébként nem vonz ez a téma – és talán könnyen kedvet csinál a fiataloknak az alapművek elolvasásához. Nem véletlen a szerző vonzódása, hiszen – amint fentebb említettük – Miller klasszika-filológusként végzett: a regényen érződik, hogy betéve ismeri tárgyát, és alapos kutatás után állt neki a munkának, fantáziával és kreativitással kitölteni a mitikus lyukakat. Ezt bizonyítja, valamint az olvasói tájékozódást is segíti a kötet végén található „dramatis personae”, a mitológiai szereplők rövid leírásával és forrásmegjelöléssel együtt (így vezet tovább a regény magához az Odüsszeiához, de Ovidius Átváltozások című művéhez is).

Mégis valószínűleg az ókor szerelmesei számára nyújtja a legtöbbet a Kirké: visszaröpít a görög mitológia hősei közé. Azon túl, hogy rendkívül izgalmas, fordulatokban gazdag a varázslónő személyes története Héliosz csarnokaitól Aiaié szigetéig, számtalan jól ismert alakkal találkozunk rajta keresztül. Szemtanúi lehetünk Prométheusz szenvedésének, ott lehetünk Minótaurosz születésénél, közelebbről megismerjük Daidalosz mestert és művészetét, Iaszónt, de Ariadnét, Médeiát és Phaedrát is. A homéroszi eposzból jól ismert Szkülla szörny eredetéről is lerántja a leplet Miller, arról nem beszélve, hogy megtudjuk, mivel töltötte az időt Odüsszeusz Kirké szigetén (amellyel kapcsolatban Homérosz elég szűkszavú). Az írónőt mindenképp dicséret illeti azért, amilyen leleményesen és ügyesen keresztezi a különböző mitológiai alakok útját, szövi össze történetüket.

A Kirké tehát nemcsak tanulságos, alapműveltséget gazdagító, rengeteg ismeretet átadó regény olyan erős női főhőssel, aki az olvasó szívéhez tud nőni (de aki mentes a #metoo-éra sallangjaitól), hanem ötletesen és helyenként már-már líraian megírt mítoszparafrázis, az idei év egyik legjobb könyve.