Kultúra

Látomás a templomban

Bicskei Zoltán filmje a Délvidék múltjáról szól

A budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be csütörtök este Bicskei Zoltán filmrendező Álom hava című második nagyjátékfilmjét. Az alkotó lapunknak elmondta: a 17. században játszódó bácskai történet szerb és magyar állami támogatásból készülhetett el, és már tárgyalnak a magyarországi forgalmazásáról.

Álom hava 20170403
Jelenet a tizenhetedik században játszódó filmből (Fotó: MH)

A híres aracsi templomrom volt a forgatási helyszíne Bicskei Zoltán délvidéki grafikus, filmrendező második nagyjátékfilmjének. Az Álom hava mintegy tízéves munkával készült el. Csütörtök este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be az alkotást, s lapunknak a rendező, aki a Magyar Művészeti Akadémia tagja, elmondta: a lét újrakezdéséről szól a történet, valamikor az 1680-as években játszódik a hadak által pusztává tett Bácskában. A török háborúkat megjárt, megrokkant Sánta nevű katona, a Hórihorgas nevű deák és szolgájuk, Félszemű, a pusztatemplomba érkezik. Itt, a tábortűznél ismerhetjük meg történetüket és vágyálmaikat: a katona a gyermekét szeretné még látni, a deák a közösséget építené. Neki jelenik meg álmában három jeles uralkodónk. Ezek a film drágább, kosztümös, látomásos jelenetei, ahol Mátyás király kudarcként gondol vissza hódításaira, és arra jut, hogy inkább „a szívet kellett volna művelni”. Szent László pedig éppen földi uralkodásának elhanyagolását bánja már. Bicskei Zoltán úgy fogalmaz: a magyar filmen talán most először megjelenő, Papp Lajos szívsebész által alakított Attila az „arché elfeledett ősi egységét mutatja fel” az álomban.

A csaknem kétórás nagyjátékfilm a Médiatanács anyagi segítségével készülhetett el, ez tette lehetővé, hogy az apránként leforgatott részletekből két, már bemutatott tévéfilm szülessen. A 2008-ban megkezdett forgatás a szerb állam részletekben adott támogatásából folyt, ezért is húzódott el. A szereplők között van a Délvidékről Szilágyi Nándor (Hórihorgas) és Kovács Frigyes (Sánta), míg Magyarországról a táltost alakító Barkó György mellett Székely B. Miklós (Félszemű).

A film operatőre Jován Milinov volt, a zene mások mellett Berecz András, Dresch Mihály és Szabados György nevéhez fűződik.

A rendező azt is elárulta, hogy tárgyalnak a film magyarországi forgalmazásáról, s reményei szerint még áprilisban vetíteni fogják az Álom havát az itteni mozikban.


Misztikus művek a Titanicon

Hamarosan kezdődik az idei, huszonnegyedik Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Budapesten. Április 6–13. között három helyszínen hét film versenyez majd a Hullámtörők-díjért. A programban egy Fülöp-szigeteki–katari és egy amerikai misztikus thriller, egy angol–magyar–francia misztikus dráma, egy svéd–norvég–dán és egy spanyol alkotás, valamint egy luxemburgi–belga–francia és egy dán–izlandi mű szerepel. A zsűri tagjai Frédéric Strauss francia kritikus és Dragomán György író, a zsűri elnöke Enyedi Ildikó Aranymedve-díjas rendező lesz. A rendezők közül hazánkba látogat Jonathan Cenzual Burley és Tony Palmer, a Leonard Cohenről készített Bird on a Wire alkotója is. A harmincnégy vetített film között először lesz látható hazánkban Török Ferenc új alkotása, az 1945. Megtekinthető lesz több Oscar-jelölt mű, így Ewan McGregor, Koncsalovszkij és Jim Jarmusch egy-egy munkája és egy dokumentumfilm David Lynchről is. A fesztivál megszervezéséhez a Nemzeti Kulturális Alap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium, valamint Budapest főváros nyújtott támogatást. (RZ)

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom