Kultúra
Kuncz Aladár, Erdély „szürke eminenciása”
A közösségépítő és az európaiságot kereső
„A nekifeszült mentő-akarat” mottóval az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében tartottak konferenciát a minap a Magyar Művészeti Akadémiával közösen Kuncz Aladár (1885–1931) kolozsvári író, szerkesztő, műfordító munkásságáról. A rendezvény apropóját nem csak a számára oly fontos 1918-as év, a franciaországi fogsága végének centenáriuma adta, hanem az Országos Széchényi Könyvtár és a kolozsvári Kriterion Kiadó már négy hiánypótló kötetet számláló sorozata is (Kuncz Aladár Összegyűjtött Munkái, Boka László és Filep Tamás Gusztáv szerkesztésében). Az utóbbi időszakban a kutatók felismerték, hogy Kuncz műveinek korábbi recepciója és a róla kialakult kép meglehetősen elnagyolt volt, hiszen előkerültek eddig ismeretlen információk, elkallódott szövegek. A konferencia elsődleges célja volt, hogy ennek nyilvánosabb teret adjon.
A nyitó előadást a ma élő legnagyobb Kuncz-szakértő, Pomogáts Béla irodalomtudós tartotta, aki az írónak az erdélyi irodalom Trianon utáni megszervezésében játszott szerepéről beszélt, az Ellenzék irodalmi mellékletének szerkesztésétől az Erdélyi Helikon folyóiratig. Mózes Huba, a Miskolci Egyetem nyugalmazott professzora bővebben is kitért ez utóbb témára, előadásában a szenvedés, vagyis az ötéves internálás közösségi megtapasztalásából fakadó célként értelmezte Kuncz irodalomszervező tevékenységét. Mint rámutatott, az erdélyi irodalom „szürke eminenciása” rengeteget tett a kisebbségivé vált írók buzdításáért, illetve olvasóközönségükkel való kapcsolatuk erősítéséért. A Nyugat hagyományaiból táplálkozva – amelynek maga is munkatársa volt 1909-től –, a Babits Mihállyal különösen jó kapcsolatot ápoló Kuncz az Erdélyi Helikont 1929-től a kisebbségi irodalom szószólójává alakította, egyetemes távlatokat keresve az erdélyiség és európaiság jegyében.
A konferencia további felszólalásaiban természetesen szó esett Kuncz két regényéről is. Az először a Helikonban, folytatásokban közölt Felleg a város felettről Láng Gusztáv irodalomkritikus értekezett, a francia fogság élményeit feldolgozó Fekete kolostor műfaji meghatározásának nehézségeiről – nevezetesen, hogy napló, memoár vagy dokumentumregény-e – Kondor Péter János, az Irodalmi Magazin felelős szerkesztője beszélt. Vincze Ferenc kutató Dsida Jenő Légy már legenda versciklusának két, Kuncz Aladárnak írott költeményét elemezte az emlékezés gesztusára koncentrálva. Az eszmecsere az életmű eddig megjelent kritikai kiadásait és a sorozat jövőjét érintő kerekasztal-beszélgetéssel zárult.
A nyitó előadást a ma élő legnagyobb Kuncz-szakértő, Pomogáts Béla irodalomtudós tartotta, aki az írónak az erdélyi irodalom Trianon utáni megszervezésében játszott szerepéről beszélt, az Ellenzék irodalmi mellékletének szerkesztésétől az Erdélyi Helikon folyóiratig. Mózes Huba, a Miskolci Egyetem nyugalmazott professzora bővebben is kitért ez utóbb témára, előadásában a szenvedés, vagyis az ötéves internálás közösségi megtapasztalásából fakadó célként értelmezte Kuncz irodalomszervező tevékenységét. Mint rámutatott, az erdélyi irodalom „szürke eminenciása” rengeteget tett a kisebbségivé vált írók buzdításáért, illetve olvasóközönségükkel való kapcsolatuk erősítéséért. A Nyugat hagyományaiból táplálkozva – amelynek maga is munkatársa volt 1909-től –, a Babits Mihállyal különösen jó kapcsolatot ápoló Kuncz az Erdélyi Helikont 1929-től a kisebbségi irodalom szószólójává alakította, egyetemes távlatokat keresve az erdélyiség és európaiság jegyében.
A konferencia további felszólalásaiban természetesen szó esett Kuncz két regényéről is. Az először a Helikonban, folytatásokban közölt Felleg a város felettről Láng Gusztáv irodalomkritikus értekezett, a francia fogság élményeit feldolgozó Fekete kolostor műfaji meghatározásának nehézségeiről – nevezetesen, hogy napló, memoár vagy dokumentumregény-e – Kondor Péter János, az Irodalmi Magazin felelős szerkesztője beszélt. Vincze Ferenc kutató Dsida Jenő Légy már legenda versciklusának két, Kuncz Aladárnak írott költeményét elemezte az emlékezés gesztusára koncentrálva. Az eszmecsere az életmű eddig megjelent kritikai kiadásait és a sorozat jövőjét érintő kerekasztal-beszélgetéssel zárult.