Különös szilveszteri bizalomjáték

Ennek egyik legfőbb oka, hogy Goda és Divinyi a mindenki számára ismerősnek tűnő alapszituációból – egy baráti társaság közös, évbúcsúztató-ünneplő vacsorája – kiindulva az emberi lélek, illetve a társas lét mélyére ás le. A kíváncsiságot mint alapvető emberi ösztönt felhasználva a hazugság, nyíltság és őszinteség kérdéseit boncolgatják, olyan kapcsolati hálóban, amelynek tagjai között elméletben nincsenek titkok, valamint ha nem is teljesen feltétel nélkül, de maradéktalanul megbíznak egymásban. Legalábbis gondolják ők…

A szilveszteri vacsorabulinak helyet adó házigazda, Alíz (Szávai Viktória) ugyanis egy hirtelen ötlettől vezérelve arra kéri a többieket, tegyék ki mobiltelefonjaikat az asztal közepére, és minden SMS-t, e-mailt, chatüzenetet vagy hívást olvassanak fel, hangosítsanak ki egymásnak. Hiszen alapjáraton nincsenek titkaik egymás előtt. Persze arra Alíz sem gondol, milyen beláthatatlan következményei lesznek ennek a furcsa bizalomjátéknak: az este folyamán számtalan titokra, elhallgatott információra, megcsalásokra, kegyes hazugságokra derül fény. Elsőre úgy tűnik, mindez talán a baráti kör felbomlásához is vezethet, ám Goda és Divinyi filmjének egyik nagy erénye, hogy a folytatást már a nézőre bízza, feltéve a kérdést: újra lehet-e építeni házasságokat, évtizedes barátságokat, miután rájöttünk, hogy a másik életbevágóan fontos dolgokat hallgatott el előlünk? Hogyan és merre lehet továbbmenni ezek után? Mit lehet, tudunk megbocsátani a barátunknak, kedvesünknek, és mit nem? Gondolkoznivalót tehát bőven ad útravalóul a BÚÉK.

Mindebből úgy tűnhet, nagyon filozofikus, véresen komoly és nyomasztó filmet alkotott idén szilveszterre a Goda–Divinyi páros, ám az ünneplésből fakadó emelkedett alaphangulat, a játékot eleinte kísérő poénok, az egymás zrikálásából következő nevetés szórakoztatóvá teszi az egészet. A néző további örömére a színészi alakítások sem hagynak kívánnivalót maguk után: a már említett Szávai Viktória mellett Mészáros Béla (Kristóf), Lengyel Tamás (Márk), Hevér Gábor (Gábor) és Bata Éva (Saci), illetve Elek Ferenc (Döme) is remekelnek a vásznon. Számunkra úgy tűnt, míg a többiek lubickolnak szerepeikben, Törőcsik Franciska nem találja a helyét Fanni, Márk fiatal, a társaságból kissé kilógó barátnője karakterében.

Mindazonáltal hiába élvezetes, sőt izgalmas film a BÚÉK, valahogy mégsem nyújt igazán maradandó élményt. Noha jó pár, barátok közt megvitatható témát feldob, a film emlékezetes momentumaként mégis csak a nyitójelenet marad meg: a George Ezra Budapest című dalával aláfestett szekvencia, amely a december 31-i esti fényárban úszó gyönyörű Budapestet mutatja madártávlatból, itt-ott bekukkantva a hószállingózás közben készülődő ünneplők életébe. Ezt még jó ideig elnéztük volna.

BÚÉK
Magyar dramedy, 104 perc, 2018.
Rendezte: Goda Krisztina, írta: Divinyi Réka
10/7