Korszerűbbé vált a megújult Hild-villa

A gyönyörűen felújított épületet Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke adta át (Fotó: Varga Imre)

Történelmi épület újult meg a Budakeszi út 38–40. szám alatt: az egyhektáros park közepén álló villát még Hild József tervezte és építette magának 1844-ben. Az első átalakítása 1889-ben történt Puchner József tervei alapján, amikor is két oldalszárnnyal bővült az épület. Ugyancsak Puchner volt az, aki a következő, 1894-es átépítést levezényelte, ekkor a hátsó traktushoz még négy helyiséget építettek hozzá. A második világháború után lakásokat alakítottak ki a villában, majd sokáig üresen állt. Az utolsó átépítés 1997 és 1998 között zajlott, akkor alakult ki a mai alaprajz. A mostani felújítás tervei és a kivitelezés a Kokas Műterem Kft., Kokas László vezető tervező és csapata keze munkáját dicséri. Kokas László az épület bejárásán felhívta a figyelmet a családias méretekre, a főépület két szintje összesen kétszáznegyven négyzetméteres alapterületű, míg a Budakeszi út mellett álló, eredeti tervek alapján megújult „Svájci villa” százhúsz négyzetméter belső térrel rendelkezik.

Az intézményben középtávon huszonöt-harminc fő számára alakítottak ki munkaállomásokat, a főépület földszintjén eredeti helyén meghagyták a korabeli kandallót, emellett törekedtek arra is, hogy klasszicista jellegű bútorzattal és tapétákkal lássák el a belső tereket. A földszinten a kutatóállomások mellett vannak a titkárság és az igazgató szobái, az alagsorban a könyvtár, a konyha és egy kisebb rendezvényterem mellett meghagytak egy Hild idejéből származó „tanúfalat” is. A 2016 januárjában, kétéves előkészítés után meginduló építkezés során meg kellett erősíteni a gyenge alapokat, és meg kellett oldani a vízelvezetést is. A belső terek eredetiségének megőrzése érdekében nem találkozunk csövekkel, padló-, fal- és mennyezetfűtést alkalmaztak, amelyhez a hőt kettő százméteres földszonda szolgáltatja. Az épületek körül lévő egyhektáros területet is meg kellett tisztítani: a „dzsungel” helyére olyan park épült, amelynek öntözése ásott kútból és a tetőfelületekről összegyűjtött csapadékvízzel történik. A parkban vigyáztak arra, hogy ne legyenek a talaj légzését lezáró, tömör burkolatok, itt a későbbiekben rendezvényeket, könyvbemutatókat, koncerteket is tarthatnak.

Ez a két megújult épület ad otthont majd a Magyar Művészeti Akadémia 2015-től működő Művészetelméleti Kutatóintézetének, amelynek elsődleges célja, hogy vizsgálja a társadalom és a művészet összefüggéseit, valamint a művészeti ágak egymásra gyakorolt hatását. Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitóbeszédében a magyar művészeti eredmények objektív bemutatása mellett még azt is a feladatául jelölte meg, hogy „kiirtsa a magyar művészetből a bandaszellemet”. Fekete György szerint a magyar művészet valóságos értékeinek feltárása kemény és komoly munka, de bízik abban, hogy ez a Magyar Művészeti Akadémia létének egyik sikeres fejezete lesz.

Az ünnepélyes átadáson Tuzson Bence, a kormányzati kommuniká­cióért felelős államtitkár is köszöntötte az egybegyűlteket. Jelkép értékűnek nevezte, hogy egy ilyen neves építész– aki nyolcszáz épületet tervezett – házába költözik a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet. Beszédében kitért arra is, hogy a kormány szeretne minden támogatást megadni a magyar kultúrának és művészetnek. Végül Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere és Kocsis Miklós, az intézet igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.