Korai gasztroblogger, irodalmi tehetséggel

Bizonyítványokon és dokumentumokon keresztül tárul fel az „ínyesmester” pályája (Fotó: MH)

Nem hiányozhat abból az óbudai házból, ahol Krúdy az utolsó fröccseit megitta Magyar Elek sem. Mert Babits szerint Magyar Elek a szakácskönyvében úgy írja a recepteket, mint Krúdy némely novelláit. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum most április elsejéig látható időszaki tárlatot szentelt a korai „gasztrobloggernek”, Az Ínyesmester címmel, Saly Noémi kultúrtörténész rendezésében. Azt a Magyar Eleket mutatja be, aki újságíróként emelkedett magasra a pesti társasági életben, aki remekül írt és nagyon tudott éli. Akinek eközben át kellett vészelnie két világháborút és szeretett első feleségének elvesztését. De Magyar Eleket mindez nem törte meg, életigenlése, vagy éppen eleganciája a régi, a 19. századból magával hozott maradt.

Az első tárlóból kiderül, hogy a piaristák főgimnáziumában nem tanult valami jól: még az első elemis bizonyítvány is itt van, mennyiségtanból bizony csak elégséges, és az is marad az érettségi „vizsgálatig”, ahol már mellé kerül a fizika is, no meg a latin, a görög és a német nyelv. Magyar Elek nem szeretett tanulni, ez kiderül a jogi karon elvesztegetett időből. Ami csak arra volt jó, hogy itt látta meg a felhívást 1893 februárjában, amin maga Puskás Tivadar ajánlott mellékkeresetet joghallgatóknak a Telefon Hírmondójával.

És Puskás Tivadar, ahogy ezt az információs tablókról is megtudhatjuk, havi harminc forintért, reggel kilenc órától délután háromig tartó munkaidővel fel is vette Magyar Eleket. Akinek innen indult az újságírói karrierje, és lőtt ki rakétasebesen, mert rövidesen nem csak a mikrofonba mondta, hanem be is gyűjtötte a híreket. Aztán 1902-től ezt már a Magyarország című lapnál is gyakorolta, amelynek 1917 decemberétől ő lett a felelős szerkesztője. Közben ült egy kicsit börtönben is, öt nap fogságot kapott párbajozásért 1905 augusztusában. Itt van a tárlóban egyik párbajának a jegyzőkönyve is: a „Peller–Magyar affair” az írásban foglaltak szerint minden tekintetben szabályos volt 1892. október 2-án. Aztán arról is megbizonyosodhatunk, hogy Magyar Elek akkurátus ember volt, mert itt vannak a vitrinekben a névjegyei, sajtóigazolványai és mindenféle belépői, bérletei, szabad- és tiszteletjegyei. Jelen volt minden fontos pesti és bécsi sporteseményen, így természetesen a lóversenyeken is. És itt van az 1919-től az Est-konszernhez tartozó, és mindig este 6-kor megjelenő lapjának reklámplakátja is. (A napot reggel a Pesti Napló indította, dél körül jelent meg az Est, ami hír ezután futott be, abból állt Magyar Elek választéka.)

A lapcsalád 1939-ben lett államosítva, de közben Magyar Eleknek már megjelent egy vékonyka kötete, Pesti históriák címmel,1920-ban, no és álnéven a Pesti Naplóban elindította híres sorozatát, a Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel, ami vasárnaponként jelent meg. Ebből könyv is született, az első még kétezer recepttel 1932-ben látott napvilágot. Magyar Elek ekkor már második házasságában élt, első feleségét, Kürthy Bertát a tüdőbaja vitte korán a sírba. Halála előtt még legjobb barátnőjére, Visy Máriára bízta férjét és kisfiát, aki Magyar Elek második felesége lett, és akinek második világháború utáni elvesztése ismét nagyon megviselte a mindvégig aktív újságírót. Itt van még orosz nyelvű sajtóigazolványa, de már 1947. május 17-i dátummal a gyászjelentése is.