Kilátás a Balaton egyik legszebb pontjáról

Ranolder János veszprémi püspök akaratából a mai napig áll egy tizenkét méter magas kőkereszt a Badacsony hegyének délnyugati peremén, s alatta nyílik talán a legszebb kilátás a Balatonra. A jámbor kesztyűgyártó fiaként a pécsi ciszterciekhez beiskolázott Ranolder János, mit oly sok korábbi és későbbi iskolatársa, a papi pályára kapott elhivatást. S korán megmutatkozó tehetsége révén a pesti központi szemináriumba nyert felvételt. 1829-ben szentelték pappá, majd nyomban Bécsbe küldte elöljárója további tanulmányokra, ahol egy év múlva doktori fokozatot is nyert. Pécsen a szemináriumban oktathatta így a szentírástudományt és a keleti nyelveket, mert nagy nyelvtehetség is volt. Pécsi tanárként így beutazhatta Európát, miközben megkapta a szeminárium vezetését és a kanonoki címet is.

A veszprémi püspökséget 1849-ben, 43 évesen nyerte el, amikor elődje, gróf Zichy Domonkos a püspökség rendezetlen pénzügyei miatt lemondott, és birtokaira vonult vissza. A művelt, széles látókörű férfiú nagy eréllyel fogott az ügyek rendezéséhez, így aztán jó negyedszázados működése során volt ideje másra is, nem csak a tisztségével járó feladatokra. Az idők folyamán például valósággal beleszeretett a Balaton északi partjába, püspöki nyaralóját, kisebb, romantikus stílusban épült palotáját (a Veszprém Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat jelenlegi épületét) is Csopakon, az olaszrizling hazájában építtette fel 1861-ben. Itt látta volna vendégül a Bakonyban utazgató uralkodói párt, de végül ez a látogatás elmaradt. Viszont még e nyári lak (ami mellett borospince és présház is állt természetesen) előtt, 1857. szeptember 14-én elkészült a Badacsony tetején álló klasszicista módon egyszerű, mészkőből faragott kereszt, amelynek alkotóelemeit állítólag negyven pár bivaly vonta fel a hegy tetejére. Ranolder szándéka a tizenkét méteres, a tóról is jól látható mementóval az volt, hogy rádöbbentse a tövébe érkezőket, hogy ilyen csodát, mint a Balaton, no és ez a panoráma, csak a Jóisten tud alkotni. Ezt emígyen erősíti meg Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című rendkívül olvasmányos művében: „Ott van a Kereszt a fennsík déli peremén, Fonyód egyenes átellenében. Hatalmas négyszögű faragott kövekből emelt óriási feszület. Hogy megláthassák az utazók a partról, a hajósok a vízről. S hogy amikor föltekintenek a hegyre, eszükbe jusson, hogy bércen, sziklán, ormokon túl, égen, földön s minden magasságokon felül van még fenség, az igazi fenség: a Megváltó.”

A kereszt alatt néhány lépcsőfoknyira álló szikláról, a Harangozó Börcről a legszebb a látvány, amelyet a hagyomány szerint, ha megütünk egy nagyobb kővel, akkor olyan hangot ad, mint egy harang. Aztán a püspökségében ’48-as, üldözött papokat is bújtató püspök nem elégedett meg ennyivel, hanem nagy figyelmet fordított a szőlőnemesítésre is. Sokszor ingyen osztogatta a nemes oltványokat nemcsak a környéken, hanem Tokaj-Hegyalján és a Somlyón is. Milliós nagyságrendű volt a karitatív tevékenysége, végül százezer forintból alapítványt tett egy leánynevelő intézet létrehozására. Ez lett a híres Ranolder Intézet, ahová aztán a legjobb családok igyekeztek felvetetni leánygyermekeiket. És amit ugyan megszüntettek, átalakítottak a II. világháború után hamarosan hatalomra jutó kommunisták, de Ranolder püspök badacsonyi keresztje, kövein a még az 1800-as évek vége felé bekarcolt, vésett „graffitikkel”, nevekkel és dátumokkal még remélhetőleg nagyon sokáig fog dacolni az idővel.