Kétszáz éve született Arany János

Arany János nem volt váteszköltő, nem akarta megmenteni az emberiséget, és idegenkedett attól, hogy hangzatos szólamokat vonjon be a költészetébe. Lírikus volt, valódi homo moralis, a magyar költészet egyik szelíd, csendes zsenije, aki kivételesen gazdag szókincsével, plasztikus képeivel és erkölcsi érzékenységével megalapozta a modern magyar líra fejlődését. „Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja” – írta róla Szerb Antal.

Nélküle elképzelhetetlen lenne a huszadik század magyar irodalma, és másként alakult volna a kortárs költészet is. A nyugatosok közül sokan tartották őt a mesterüknek, Babits Mihály számára például az egyik legfontosabb költői példakép volt. Németh László szerint ő volt a legmagyarabb poéta. „Nincs irodalmunknak nagyobb költői erőkészlete nála” – írta róla egykor, hozzátéve, hogy egy magyar író sorsa sem példázza úgy népünk gyógyíthatatlan alkati betegségét, mint az a hosszú szenvedés, amely Arany munkásságának erejét adta.

Valóban sok szempontból szenvedéssel teli, nehéz életút tükre a költészete. Kétszáz évvel ezelőtt, 1817.március 2-án született Nagyszalontán „egy bogárhátú viskóban”, elszegényedett református család tizedik gyermekeként. Születésekor már csak egyetlen testvére volt életben, a szülei hét bátyját és egy nővérét is elveszítették. Nem köztudott, de a család elszegényedését voltaképpen a Habsburgok okozták, akik nem ismerték el a Bocskai István erdélyi fejedelemtől kapott nemességüket. Évekig pereskedtek a címért, mindhiába. „Szülőföldem Szalonta / Nem szült engem szalonba” – írta származásáról a költő.

Arany törékeny, beteges, befelé forduló gyerek volt, a középiskolát bár Debrecenben elkezdte, de később anyagi helyzete miatt kénytelen volt megszakítani tanulmányait. Tizennégy éves korától segédtanítóként dolgozott Kisújszálláson, szüleit anyagilag támogatta. Az érettségit nem tette le, de autodidakta módon tanult, és sokoldalú műveltségre tett szert, több nyelvet is elsajátított. Festő vagy szobrász szeretett volna lenni, ám végül vándorszínésznek állt. Szülőhelyére egy rossz álom miatt tért vissza, amelyben halottnak látta édesanyját. Otthon megtudta, hogy édesapja megvakult, anyja pedig hazatérése után két héttel kolerában elhunyt. Alig tizenhét évesen élte át első lelki összeomlását.

Városa ezután próbálta felkarolni, tisztségeket kapott, és ekkoriban ismerkedett meg Ercsey Juliannával, egy ügyvéd törvénytelen és vagyontalan lányával, akit hamarosan feleségül is vett. Kapcsolatuk tiszteleten és szereteten alapult, s két gyermekük született, Laci és Juliska.

Mint közismert, első költői sikerét 1845-ben érte el, amikor Az elveszett alkotmány című vígeposzával megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát. Egy évvel később Toldi című elbeszélő költeményével robbant be a köztudatba, majd Petőfivel szoros barátságba és művészi kapcsolatba került. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc bukása újabb összeomlást jelentett számára – ez után született a Letészem a lantot című elégiája.

Legismertebb műve kétségtelenül a Toldi, mégis talán kései lírája, költészetének „másodvirágzása” a legérdekesebb. Kosztolányi Dezső erről úgy vélekedett: „Mert az, akit mi olvasunk mai magyarok, akit mi imádunk, a szenvedő Arany, a lirikus. Arany – mintha azzal is példázná, hogy öreg szülék gyermeke – igazán csak öreg korában jut művészi céljához, az ő virágzása csak másodvirágzás, az ő tavasza novemberben volt. Minden, amit eddig írt, mintha csak tanulmány lenne.”

Időskorát és kései verseit is a válságok sora határozta meg. Lányát 1865-ben veszítette el, mély gyásza miatt hosszú ideig nem írt verset. Betegségei miatt utolsó éveiben a meg nem szűnő fájdalom állapotában élt, csak a Margitsziget csöndje jelentett számára nyugalmat és ihletet, itt születtek az Őszikék-ciklus versei.
„Arany, mindenesetre, a bizonytalanság költője lett. Életművének hasonlíthatatlanul nagyobb fele, kivált a forradalom utáni, a szerep és személyiség egymásért s egymás ellen való küzdelmében fogant” – írta Németh G. Béla irodalomtörténész a költőről 1967-es tanulmányában. „Arany költészete az érett koré; amabban megtaláljuk az ifjúság soknemű bús és derült felindulásait, eget ostromló vágyát, édes csalálmait, gyönyörét, büszkeségét, sőt hóbortjait is” – mondta Gyulai Pál költőtársának 1882-es halála után emlékbeszédében.

Életművének irodalomtörténeti feltárása és elhelyezése a mai napig sem zárult le, ugyanakkor egyre inkább világossá válik, hogy költészete a huszadik századi modernséget előlegezte meg. Születésének kétszázadik évfordulója talán alkalmat ad arra, hogy életművét újból elővegyük, kutassuk, és ha kell, újraértelmezzük. w

Arany Jánosról március 4-i hétvégi mellékletünkben is megemlékezünk.

---

Nagyszalonta. Áder János az MTA mai ünnepségén

- 10.00: Ünnepélyes megnyitó, beszédet mond: Áder János köztársaság elnök és Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ezt követően tudományos előadások következnek a polgármesteri hivatal dísztermében: Dánielisz Endre Az Arany-ősök letelepedése Szalontára, Korompay H. János Az Arany János által 1834-ben készített prédikáció, Hász-Fehér Katalin Az Arany-arcképek ikonográfiája, Dávidházi Péter Egy szalontai utazás válságköltészete: a Leányomhoz, Szörényi László Arany János kiadatlan jegyzetei a Nagyszalontán őrzött Szakál Lajos-verskötetben, Csörsz Rumen István „…melyben a dal megfoganhat”: Arany János Dalgyűjteménye (1874) mint ihletforrás.

- 13.00: Könyvbemutató a városháza nagytermében – Az Arany Szalontája, Szalonta Aranya című albumot (összeállította Faggyas Sándor, a Magyar Hírlap lapszerkesztője) Jankovics Marcell animációsfilm-rendező mutatja be.

- 13.00: Megemlékezés és koszorúzás az Arany János Elméleti Líceum nagy-iskolájában.

- 15.00: Könyvbemutató az Arany János Elméleti Líceum és a Pro Lyceum Alapítvány szervezésében az iskola dísztermében.

- 15.00: Teodor Nes Elméleti Líceum – megemlékezés és koszorúzás Arany János szobránál, az iskola udvarán.

- 16.00: Hálaadó istentisztelet a református templomban.

- 17.00: Megemlékezés – irodalmi összeállítás, koszorúzás a szoborparkban.

- 18.30: Emlékmenet, Arany János szülőházának felkeresése és megkoszorúzása, majd a Csonka-torony előtt elhaladva érkezés a Zilahy Lajos Művelődési Házba.

- Honnan hová – Arany János költészete címmel a nagyváradi Szigligeti Színház előadása a Zilahy Lajos Művelődési Házban.