Kecskemét török kori virágzása

Eddig ritkán látott műtárgyakat is kiállítottak (Fotó: Katona József Múzeum)

A válogatás több mint ezer régészeti emlék, interaktív elemek, filmek, animációk mellett több száz olyan tárgyat vonultat fel, amelyet eddig más múzeumok raktárai őriztek.

A beszélő köntös nyomában – A török kor emlékei Kecskeméten és a Duna–Tisza közén címmel látható a legújabb időszaki kiállítás 2016. március elsejéig a Kecskeméti Katona József Múzeumban. A tárlat ötlete egy évvel ezelőtt, a múzeum 16-17. századi leleteket is felszínre hozó régészeti ásatásainak köszönhetően merült fel. A megvalósítást Rosta Szabolcs múzeumigazgató Hajagos Csaba történész-muzeológusra és Kriston Vízi József néprajzkutatóra bízta, és segítségül hívták az intézmény idősebb generációjának tapasztalatát, szakmai hozzáértését is. A kiállításon a korszak műveltsége mellett bemutatják a gazdálkodó és Európa-szerte jó kereskedelmi kapcsolatokat ápoló kecskeméti polgár és közössége képét, a céhekbe tömörült iparosokat, a piacokon, vásárokon forgolódó mestereket és kereskedőket is.

Lapunknak Hajagos Csaba elmondta: Kecskemét helyzete különleges volt a török hódoltság időszakában, az 1526-os mohácsi csatavesztést követően a várost is elérték a pusztító török seregek, 1541-ben pedig, Buda elfoglalása után meg is szállták. Ennek következtében Kecskemét a budai szandzsák kerületi székhelye, majd 1565 után szultáni hászbirtok, azaz kincstári birtok lett, így ekkor már viszonylagos önállósággal, saját önkormányzattal rendelkezett – magyarázta a szakember. És bár rendre hadi események színtere volt, a török hódoltság másfél évszázada alatt a város az egész Duna–Tisza köze legjelentősebb települése lett. „Ennek a különleges helyzetnek vált szimbólumává az úgynevezett beszélő köntös, Kecskemét város kiváltságának jelképe. Mikszáth Kálmán és romantikus regénye Kecskeméten játszódik, és a kecskeméti Hornyik János helytörténész által korábban feldolgozott és kiadott török kori iratok valóságtartalmára épül, természetesen megfűszerezve azt a romantika számos jellemző vonásával” – mutatott rá a kurátor.

A Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárában őrzött 1596. évi számadáskönyvi bejegyzésben olvashatók a következők: „Anno domini 1596. Eger vételekor midőn az Második Mohumet török császár Magyarországba jött volna, az kecskeméti polgárok elejiben menvén, ajándékot vittek neki 600 juhot. 100 ökröt és 14 szekér kenyeret., hogy egy Csauszt küldene hozzájok, ki azon általmenő vitézektől megoltalmazná őket, az Császár 300 aranyat adván nekik és egy vont arany köntöst (kaftánt), meghagyá, hogy hazamenjenek, és ha valaki bántaná őket, az köntöst mutatnák meg neki; ez okáért mihejen valami török sereget láttak, az Bíró az köntöst rávevén, elejekbe ment, Kit látván a törökök lovaikról leugordván az Köntöst megcsodálták és ha az bíró megengedte, ott háltak magok költségén és ha penig nem engedte, elébb állottak.” Emellett gazdag régészeti lelet- és tárgyi emlékekből álló gyűjtemény áll a múzeum rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban Hajagos Csaba azt mondta: az előkészületek során kiderült, hogy leszámítva néhány központi, valamint vidéki múzeum, így Eger, Szolnok, Gyula és Pécs állandó kiállítását, az utóbbi időkben erre a korra nem igazán irányult figyelem. „Látnunk kellett, hogy a közhelyes ismereteken túl egy elhatározott koncepció mentén kell, lehet és érdemes ismét e témához nyúlni. Térségünk szempontjából külön is izgalmas, hogy végre gazdag tárgyi emlékekkel rukkolhatunk elő” – hangsúlyozta.

A kiállítás célja az is, hogy láttassa a történész, néprajzos muzeológus szakmával: érdemes és kell is beszélnünk erről az időszakról, kötelességünk bemutatni, hogy mi történt Magyarországon a mohácsi csata és Buda visszafoglalása között. A tárlathoz hangsúlyosan kötődik múzeumpedagógiai program is, hiszen Merinu Éva hasznos és színes sorozatot állított össze már a kiállítás tervezése alatt. A  programba szeretnék bekapcsolni a fogyatékkal élőket is. Minden teremben elhelyeztek interaktív elemeket, s nagy szerepet kap a közös játék, a kreatív alkotás és a drámapedagógia.

Az interaktivitást filmek és háromdimenziós animációk segítik. Külön kiemelendő, hogy a korábbi régészeti feltárások eredményének köszönhetően digitálisan rekonstruálhatóvá vált a török kori Kecskemét településhálózata, a belváros szerkezete, a piac helye és a kereskedelem lehetséges útvonalai is.

A kiállítási tárgyakat – köztük több száz olyat, amely eddig raktárakban lapult – huszonöt intézménytől kölcsönözte a múzeum. Először a saját gyűjteményüket vizsgálták át, majd ennek alapján kezdtek tárgyalásokba – magyarázta Hajagos Csaba, hozzátéve, hogy végül többek között a Nemzeti Múzeumtól, a Budapesti Történeti Múzeumtól és a Hadtörténeti Intézet és Múzeumtól – amelyekkel korábbi projektek kapcsán nagyon jó a szakmai együttműködésük – érkeztek leletek, de Kőszegről, Szekszárdról, Pécsről, Bajáról, Kiskunhalasról is kaptak emlékeket.