Kapcsolatok könyve

A politológus és újságíró Szalai Attila 1976-ban költözött Lengyelországba, és könyvének bemutatására hívott beszélgetőtársaival együtt alakító részese lett a lengyel–magyar kapcsolatoknak. A 22 fejezetből álló munka szerkezete személyiségekre, kapcsolati hálókra és intézményekre épül.

A hiánypótló kötetben a szerző először tesz kísérletet arra, hogy felvázolja a nemzeti demokrata ellenzék – amelyből később a rendszerváltó Magyar Demokrata Fórum sarjadt –   lengyel kapcsolatait, ezirányú politikai és kulturális tevékenységét.

A kötetet kedd este a Magyarországi Lengyelek a Bem József Kulturális Egyesületben mutatták be, a szerző mellett Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, Kovács István költő, polonista és Jerzy Snopek professzor, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete részvételével. Mint elhangzott, Szalai Attila kötetének megjelenését az is indokolta, hogy a nyolcvanas években szétváló demokratikus ellenzék urbánus része már feldolgozta lengyel kapcsolatait, a nemzeti demokrata ellenzék viszont mind ez idáig adós volt ezzel. Felmerült az is, hogy a kommunista rendszert idegesítette minden, ami hazafias, ezért is volt ellenzéki megnyilvánulás az, ha egy egyetemista Lengyelországba indult nyáron.

A kötet szerzője 1968-ban, érettségi után tette meg ezt, és a tervezett két hétből végül hat lett, olyan nagy barátsággal fogadták, valósággal kézről kézre adták a lengyelek.

A bemutatón a lengyel–magyar kapcsolatok utóbbi évtizedekbeli alakítói közül megemlítették mások mellett Waclaw Felczakot, Kerényi Gráciát, Ryszard Kapuscinskit és Csoóri Sándort, de a Tiszatáj folyóiratot is, ahol betiltott lengyel költők jelenhettek meg, vagy az egyetemi klubokat, ahol ugyancsak közvetítették a lengyel kultúrát.