Kalandozás a főváros régmúltjában

Jelentős felfedezéseket is hoztak a fővárosi ásatások (Fotó: Katona László)

Kétezer építési helyszínen fordultak meg a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum régészei 2005 és 2015 között, s száz nagyobb feltárást végeztek el ez idő alatt. Most a Kincsek a város alatt című, szeptember 17-ig látható időszaki tárlaton mutatja be az intézmény a munkák eredményeit, folytatásaként annak a 2004-es kiállításnak, amely az ezt megelőző időszakról szólt.

A másfél év alatt elkészített tárlaton a látogató a főváros északi részén, a Római-parton talált leletek között kezdheti meg sétáját a barokk udvarban található bejáratnál, ahol egy nagy érintőképernyőn a kiállításon szereplő összes helyszín is, hiszen Zsidi Paula főkurátor és kollégái topografikus sorrendben, több mint ezer tárgyon, illetve maketteken, számítógépes grafikákon és háttér-információkon keresztül tárja fel a főváros régmúltjának újabb szeleteit.

Az óbudai Királyok útján feltárt többrétegű régészeti lelőhely installációját nézve ötezer évet haladhatunk vissza rétegenként az időben. A budai Skála épületének bontásánál végzett feltárások során egyebek mellett egy arcokkal díszített edényt is találtak, ami egy szerelmes pár sírjából került elő. Ugyanitt gödörnyi összetört cserepet, egy „edénydepót” is találtak, a tízezer cserépdarabkából végül több mint száz – vélhetően áldozati lakoma után rituálisan összetört – edényt sikerült összeállítani.

Aquincumnál, a néhai polgárváros feltárásakor előkerült római kori leletek között a legszebb, épségben megmaradt tárgyak a volt óbudai gázgyár területén lévő egykori temetőből kerültek elő. Látható két, Észak-Afrikában gyártott terra sigillata kancsó is, valamint négy, vékony aranydrótból hajtogatott fülbevaló is. A polgárváros talán legnagyobb kincse és felfedezése egy színházi maszkot formázó bronz mécsespár egyik fele, amelyet tulajdonosa az 1. században egy hombár aljába ásott el. Ebből a formából csak néhány darab van a világon, Európában pedig csak ez az egyetlen, s működéséhez most számítógépes animációt is készítettek.

A Bécsi út 271. szám alatt, a katonaváros temetőjéből hadvezéri palástot figyelő mészkőből faragott katonaszobor került elő, amelynek a feje hiányzik. Ugyanitt feltártak egy fazekasműhelyt is, amelynek hulladékgödrében ezer edény darabjait találták meg a régészek. A középkori kiállításrészben kiemelkedő a Csepelen, egy volt temetőben talált, teljesen ép fogazatú női koponya – rejtély, hogy miért szúrták át szemét és tarkóját egy méretes vasszöggel mielőtt eltemették.

A Csarnok tér 18. szám alatt feltárt temetőből nagyon jó állapotban kerültek elő ezüsttel hímzett főkötők, a Miniszterelnökség leendő épületénél, a budai Várban pedig egy kútban több, különféle méretű bőrcipőt és cipőtalpat találtak a régészek. Itt működhetett egy gombkészítő műhely is, mert nagyobb mennyiségben kerültek elő csontlapok, amelyekből sűrűn egymás mellett kis korongokat vágtak ki, s ezekből lettek a gombok.

A Várkert Bazár 2014-ig tartó rekonstrukciója is rengeteg leletet hozott. Van itt egy 17. századi nehézlovassági mellvért is, amelyet most azonos méretben újra elkészítettek, hogy a látogatók megérinthessék. A Kapucinus utca 9. szám alatt pedig feltártak egy házat, amely a török korban valószínűleg vendégfogadóként működött. Ennek szemetesgödréből kerültek elő azok a helyreállított edények, amelyeket egy kis fogadót jelző installációban most láthatunk.