Írországi utazás a női lélek mélyére

Noha a film forgatókönyvét Tóíbin regényéből brit kollégája, a prózaíróként is kiváló Nick Hornby állította össze, érezni lehetett, hogy a kiindulási alap se valami fércmű. Nem csoda, hogy hamarosan, 2016-ban magyarul is megjelent a könyv a Park Kiadó gondozásában.

Tóíbinnek ugyanis különleges érzéke van a történetmeséléshez – hiába, hogy saját bevallása szerint nem tartja magát igazi mesélőnek –, az atmoszférateremtéshez, a hétköznapi események elemeléséhez. De talán leginkább a lélekábrázoláshoz ért mesterien: nem naturalista vagy freudi módon vájkál szereplői legmélyebb érzéseiben, nem is pszichologizál túl, csak a jéghegy csúcsát láttatja (amolyan hemingwayi módon), de úgy, hogy rögtön egyértelművé válik az olvasó számára minden. Mégsem érezzük szájbarágásnak. Nem mond ki örök érvényű megállapításokat, nem moralizál feleslegesen. Amikor filozofikus gondolatokat ad szereplői szájába, azt mindig jól átgondoltan, megfontoltan teszi – és viszonylag ritkán. Ugyanis Tóíbin karaktereinek lényege, hogy élnek. Valóban hús-vér, emberi lények, akik akár a szomszédaink is lehetnének. Ebből fakadóan akármilyen témát dolgoznak is fel, Colm Tóíbin regényei rólunk, nekünk szólnak, a szereplők egy-egy cselekvésében, gondolatában, elveikben talán még magunkra is ismerhetünk. Könyvei mindig magukkal ragadóak, sodró lendületűek (ez utóbbi még akkor is érvényes, ha egyébként az események nem pörögnek szélsebesen). Épp olyan lebilincselőek mint a Brooklyn folytatásának is mondható Nora Webster.

A szerző ugyanis 2014-ben újra visszatért szülővárosába, Enniscorthyba, hogy annak egy másik női lakosa, a frissen megözvegyült Nora Webster történetét mesélje el nekünk. Az életben bekövetkezett nagy törések feldolgozása és a női lélekábrázolás szempontjából a Brooklyn folytatása tehát a magyarul most megjelent Nora Webster. Rögtön az elején, jó írói fogással Tóíbin emlékeztet minket a városka általunk már ismert lakóira: Eilis Lacey édesanyja, May Lacey látogatja meg a regény első oldalain a tanár férjét, Maurice-t gyászoló Nora Webstert. Az in medias res felütéssel kezdődő történet időtlennek hat, hiszen nincs konkrét évszámmegjelölés sehol, csak a korra jellemző használati tárgyak, újdonságok (például frissiben bevezetett mosógép), illetve a politikai szereplők alapján válik beazonosíthatóvá, hogy a regény az 1969–70 körüli két-három évben játszódik (tehát bő tíz-tizenöt évvel a Brooklyn eseményei után), az első, véres londonderryi tüntetések, az IRA kezdetei, a szakszervezetek kialakulása és Charles Haughey pénzügyminisztersége idején. Tóíbin remek érzékkel adagolja a társadalomábrázolást a mélylélektani fejtegetések mellé, izgalmas, de nem túlzottan hangsúlyos történelmi hátteret fest Nora gyászévei mögé.

Csodálatos érzékenységgel és finomsággal alkot nőalakokat Colm Tóíbin. Hitelesen szemlélteti, Nora alakján keresztül átélhetővé teszi a gyász fázisait, igyekszik átadni a halál feldolgozásának egyfajta szemléletmódját, de ami még fontosabb, az újrakezdés miértjéről és hogyanjáról beszél. Elmeséli, hogyan nyílik ki, meg gyermekei és családtagjai előtt fokozatosan Nora, az asszony, aki eddig – bár nagyon szerették egymást – férje árnyékában élt. Eleinte Nora ha nem is roppan össze, de nagyon megijed attól, hogy Maurice halálával nemcsak egyedül dönthet, egyedül is kell döntenie mindenben, sőt, még felelősséget is kell vállalnia a döntéseiért, viselni azok súlyát, következményeit. Bár hagyja, hogy bizonyos dolgokat helyette intézzenek családtagjai, de fokozatosan egyre határozottabbá válik, és magához ragadja a kezdeményezést. A nagyon szeretett, példás férj és apa, ám nagyon domináns férfi halála valahogy felszabadítja Norát. E rendkívül összetett, belső folyamat, a lélekhangok, rejtett gondolatok leírásában mesteri Tóíbin.

Emellett ráadásul a háttérben zajló események, Nora komoly gyász- és önismereti munkájának körülményei, az ír kisváros, a tengerparti nyaralóövezet, a Dublinba tett kirándulások leírásai rendkívül jó hangulatot kölcsönöznek a regénynek. Nagyon szép, egyáltalán nem nyomasztó, lebilincselő történet életről, halálról és újrakezdésről hamisítatlan írországi környezetben.