Kultúra
Igazgyöngyök és útkeresés
A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata ösztöndíjas művészeinekalkotásaiból nyílt tárlat a Pesti Vigadóban – A kanonizációs küzdelem ma is tart

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Képzőművészeti Tagozata 2016-ban Kelemen Károly festő- és szobrászművésznek ítélte a művészeti ösztöndíjat, tavaly Olajos György festő- és grafikusművész, valamint Sulyok Gabriella képzőművész részesült az elismerésben. Rabóczky Judit Rita szobrász és Verebics Ágnes festő pedig fiatal művészeti ösztöndíjat nyertek 2017-ben. Az ösztöndíjasok munkáiból rendezett kamaratárlat tegnap nyílt meg a Pesti Vigadó alsó kiállítószintjén.
Megnyitóbeszédében Jankovics Marcell, az MMA alelnöke kiemelte: őszintén örül ennek a kiállításnak, ugyanis megléte olyan eredmény, amely az ösztöndíjprogram sikerét igazolja. – Külön büszkeséggel tölt el, hogy ezt az elismerést nem pályakezdők, hanem olyan befutott, érett művészek kapják, akiknek munkája szívünkhöz közel áll – tette hozzá a filmrendező, grafikusművész.
A tárlat kurátora, M. Novák András festőművész méltatásában azt hangsúlyozta, hogy a kiválasztott művészek munkásságában tükröződik az útkeresés őszintesége, hogy milyen szellemi, mesteri, morális értékeket örököltek elődeiktől. Ezek a művészek hamis flitterek helyett még olyan igazgyöngyök teremtésével próbálkoznak, mint például születés, halál vagy más örök axiómák. M. Novák beszédében arra is utalt, az ösztöndíj tulajdonképpen hibás kifejezés, inkább ösztönző díjnak kellene nevezni, hiszen alkotásra sarkall, ugyanakkor, mivel e művészek mindenféle noszogatás nélkül teszik a dolgukat, így támogatásuk inkább dicséretet, a minőség elismerését jelenti. A kurátor szerint a díjazottak eddigi névsora és a jelenlegi kiállítók személye a tagozat választásának objektivitását is mutatja. Mint emlékeztetett, a kanonizációs küzdelem ma is tart, s ma is jelentőséget tulajdonítanak annak, ki, honnan indult, hogyan találta meg útját, az ösztöndíj kor szerinti megosztása a negyven év felettiek esetében sokszor kompenzáció is a pártállami idők művészeti béklyójáért.
M. Novák beszédében leszögezte: felfogásában mindenki művész, illetve minden művészet. E művészeti burjánzásról szólva elmondta, az alkotás jelenlegi szabadsága, a formai, technikai, műfaji határok oldódása gazdag lehetőségeket hordoz, a tartalom szempontjából pedig meghatározóak az individuális vallomások, magánfilozófiák. A művészetnek egyértelműen a lelkiismeret szerepe jutott, tükröt tartani a mai ember elé, aki hamis biztonságérzetében a hedonista fogyasztásba menekül – idézte az akadémikus Buji Ferenc filozófust. Zárásul „a gyermek bizalmával” arra kérte művész kortársait, hogy alkossanak továbbra is.
Az Olajos György nonfiguratív képeit, Sulyok Gabriella, Verebics Ágnes és Kelemen Károly festményeit, valamint Rabóczky Judit színes kábelszobrait felvonultató kamarakiállítás július 22-ig látogatható