Kultúra
Hagyomány a modernitásban
Ég és Föld között: képzőművészet és kereszténység, 20. századi korszerűség és szakralitásegyütt és egymás mellett a Várkert Bazár időszaki kiállításán
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a Biblia világát, a hit kérdéseit és az emberi sorskérdéseket körüljáró kiállítássorozatot rendezett a 20. század legismertebb magyar képzőművészeinek alkotásaival. Az Ég és Föld között című gazdag válogatás Debrecen, Győr és Kolozsvár után összegzésképp január 18-ig a budapesti Várkert Bazárban látható.
A modernitás nem járt óhatatlanul együtt a szekularizációval: Európában még a véres, diktatúráktól terhelt 20. század közepén és második felében is a képzőművészet alapja, motívumkincsének kimeríthetetlen forrása maradt a kereszténység, a hit, a Biblia. Ezek nélkül aligha születhetett volna meg valahol a reneszánsz hajnalán az a festészet, amely aztán továbbfejlődve, a különféle korokra és problémákra reflektálva jutott el a máig: a kiindulópont talán Giotto freskóinál volt, a mester Isten nagyobb dicsőségére festett, de már úgy, hogy a képen az ember is fontos szerepet kapott. A képzőművészet pedig évszázadokon, korokon és művészeti stílusokon át mindvégig a kereszténységből, a Bibliából, a hitből is táplálkozott, és ahogy a Várkert Bazár reprezentatív kiállítóterének két szintjét elfoglaló kiállítást nézzük, ez valószínűleg így is marad.
Ha valamennyire kronologikus sorrendben haladunk, akkor a római iskola hagyományt és modernitást ötvöző törekvéseivel indulhatunk, amelyek jól megfigyelhetők a jobbára magángyűjteményekből érkező munkákon, Domanovszky Endre, Kontuly Béla és Molnár C. Pál letisztult, homogén felületeket mutató olajfestményein. A nagyobb méretű, színes vásznak után Szalay Lajosnak a kezdetektől fogva a Bibliát középpontba állító grafikai munkásságából vannak itt meghatározó darabok. Láthatók az áldozathozatal és a csoda drámaiságát megjelenítő tollrajzai, az 1966-os Genezis album hat lapja és a Jákob harca az angyallal című színezett tusrajz is, amelyen megjelenik az ötvenes évek drámaisága. Kondor Béla pályafutása is ezekben a rettenetes időkben indul, és ő maga is egyfajta prófétasorsot teljesít be. Az életművét végigkísérő szakralitás az angyalok jelenléte mellett a keresztre feszítés életutat végigkísérő ábrázolásában érhető tetten: előbb a megtört, majd pedig a diadalmas Krisztus jelenik meg utóbbiakon. Kondor változatos grafikai, festői eszközökkel, módszerekkel jeleníti meg az állandót, egészen korai haláláig, a következő termet belakó Borsos Miklós viszont teljes életpályát mondhat magáénak. Most a szobrászokra annyira jellemző, lényeglátó rajzaiból és rézdomborításaiból kapunk egy csokorral. Borsos saját bevallása szerint az ószövetségi próféták bizarr, drámai történeteitől jut el a hegyi beszéd tisztaságáig, s a művek most szinte kivétel nélkül a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumból érkeztek. E letisztult alkotásoknak erős kontrasztot adnak a szegénysorsból érkező és folyton kereső Tóth Menyhért istenes, bibliás festményei. A Kalocsa melletti Miskéről induló és a képző után oda visszatérő művésznél a harmincas évektől vannak jelen a szakrális témák, amelyek gyakran ötvöződnek a paraszti lét motívumaival is.
A tárlat egyik legerősebb fejezete a Kogart által őrzött Csernus Tibor-hagyatékból került ki. Csernus a nyolcvanas évek elején, Párizsban unt rá végképp a hiperrealista ruharedőkre, és Caravaggio vagy Velazquez nyomán, nagy lendülettel festi meg profán környezetbe helyezett bibliai jeleneteit. Ahol a figurák a kor divatjának megfelelő öltözékekben kerültek fel a vászonra, az erős drámaiságot az erős fény-árnyék kontraszt adja. A műfajt megújító Péreli Zsuzsa aranyban fürdő gobelinjein a kilencvenes évektől jelennek meg az angyalok: itt van most egyik főműve, a két évig készített Aequilibrium, az ég és a föld között a kapcsolatot fenntartó angyallal. A tárlat zárásaként pedig olyan fiatal művészek munkáiból kapunk válogatást, mint a klasszikus szobrászati erényeket mutató Polgár Botond, akinek Lilith című, 2011-ben faragott mészkőszobra mellett figyelemre méltó még Szanyi Borbála homokból ragasztott Materia Modus című munkája is.
Boldi és Csernus Párizs vonzásában
Mától látható a Hegyvidék Galériában, a Kogarttal együttműködésben a Párizs vonzásában című tárlat, amelyen Szmrecsányi Boldizsár, azaz Boldi és Csernus Tibor művei láthatók január 24-ig. Amint a tájékoztatóban olvasható, a szobrász és a festő gondolkodásában központi szerepet játszik az emberi test anyagi mivolta, de az attól való megszabadulás is. Boldi és Csernus egyaránt a művészettörténet nagy momentumaihoz nyúlt vissza, és azokat megidézve, átemelve alakította ki egyedi, modern nyelvezetét. A festészet és szobrászat örök versengése ezen a közös kiállításon egyensúlyba kerül. (ZsRZ)
Adventi hétvégék gyerekprogramokkal
Koncertekkel, irodalmi estekkel, gyerekprogramokkal és kiállításokkal várja a látogatókat az adventi hétvégéken a Várkert Bazár. A fellépők között lesz a Ghymes együttes, Bíró Eszter, a Bóbita Zenekar, Both Miklós, Adorjáni Bálint, Szűcs Nelli és Palya Bea is. Szombaton a nyolcvanéves, Nemzet Művésze címmel kitüntetett Korniss Péter fotográfust köszöntik, december 16-án pedig a Beszélő levelek című programon Ugron Zsolna vendége lesz Bán Bálint, Kaszás Gergő, Papp János és Vándor Éva színművész. (FK)