Kultúra
Gyógyforrás repülőtérrel
Szliácsfürdőn még Mátyás király és Aragóniai Beatrix is járt – Habsburg Rudolf főherceg Szent Hildegárd-kápolnát emeltetett a felvidéki településen
A Zólyomtól öt kilométerre, a Garam völgyében található Szliács (Sliac) hőforrásait már a második honalapító, IV. Béla is megemlíti egy 1243-ban keltezett oklevelében, amikor a tatárok által elpusztított ország új birtokviszonyairól, jelesül Zólyom várának és környezetének a tulajdonlásáról rendelkezett. Mint minden felvidéki fürdőt, ezt is használhatták már jóval azelőtt, az ország központi területeihez való viszonylagos közelsége miatt pedig népszerű és ismert volt már a középkortól kezdve.
Még Mátyás királyunk is felkereste 1476-ban felesége, Aragóniai Beatrix társaságában. Két évvel voltak az esküvő után, és az örökös csak nem akart jelentkezni, talán ezért is kanyarodtak erre. Így vélhetően ekkor már léteztek itt (a sokáig a közeli Garamhalászi községről Thermae Ribariensis néven szereplő helységben) valamiféle felépítmények, nem csak az Isten szabad ege alatt merültek bele a fürdőzők a mélyedésekben összegyűlt gyógyvízbe.
A mintegy 33-35 Celsius-fokos gyógyvíz kén-hidrogén-karbonátos, meszes-magnéziumos, karbonátos, hipotóniás és magas kovasavtartalmú, és jelenleg a szív-, érrendszeri, vérkeringési és emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedők gyógyítására ajánlják.
Aztán, mint a felvidéki fürdők legtöbbjénél, a fejlődést, fellendülést itt is a 19. század hozta el. Klasszicista stílusú fürdőház épült a meleg vizes forrásokra, a négy, savanyúvizet termelő, köztük a József és Dorottya nevű kút vizét pedig palackozzák is.
A fürdő jeles vendégei között tartják számon Kossuth Lajost és Arany Jánost, a szabadságharc leverését követő kemény években Habsburg-Tescheni Albert Frigyes Rudolf főherceg, aki Magyarország főkormányzója (1851-1859) és a megbékélés híve volt ezekben az években, kápolnát építtetett 1855-ben Szent Hildegárd tiszteletére. A 12. századi nagy misztikus és természettudós kápolnájánál van egy jelentősebb templom is itt, amelyet Szent Miklósnak emeltek, és már 1263-ban említik a források. Ez a hajniki részén áll a fürdővárosnak, amely 1960-tól létezik csak hivatalosan, a már emlegetett Garamhalászi és Hajnik községek egyesítését követően. A templom mellett érdemes megnézni az Eszterházyak által birtokolt kétszintes, 16. századi kastélyt is. Érdekesség, hogy saját kisrepülőtere is van a településnek.
Még Mátyás királyunk is felkereste 1476-ban felesége, Aragóniai Beatrix társaságában. Két évvel voltak az esküvő után, és az örökös csak nem akart jelentkezni, talán ezért is kanyarodtak erre. Így vélhetően ekkor már léteztek itt (a sokáig a közeli Garamhalászi községről Thermae Ribariensis néven szereplő helységben) valamiféle felépítmények, nem csak az Isten szabad ege alatt merültek bele a fürdőzők a mélyedésekben összegyűlt gyógyvízbe.
A mintegy 33-35 Celsius-fokos gyógyvíz kén-hidrogén-karbonátos, meszes-magnéziumos, karbonátos, hipotóniás és magas kovasavtartalmú, és jelenleg a szív-, érrendszeri, vérkeringési és emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedők gyógyítására ajánlják.
Aztán, mint a felvidéki fürdők legtöbbjénél, a fejlődést, fellendülést itt is a 19. század hozta el. Klasszicista stílusú fürdőház épült a meleg vizes forrásokra, a négy, savanyúvizet termelő, köztük a József és Dorottya nevű kút vizét pedig palackozzák is.
A fürdő jeles vendégei között tartják számon Kossuth Lajost és Arany Jánost, a szabadságharc leverését követő kemény években Habsburg-Tescheni Albert Frigyes Rudolf főherceg, aki Magyarország főkormányzója (1851-1859) és a megbékélés híve volt ezekben az években, kápolnát építtetett 1855-ben Szent Hildegárd tiszteletére. A 12. századi nagy misztikus és természettudós kápolnájánál van egy jelentősebb templom is itt, amelyet Szent Miklósnak emeltek, és már 1263-ban említik a források. Ez a hajniki részén áll a fürdővárosnak, amely 1960-tól létezik csak hivatalosan, a már emlegetett Garamhalászi és Hajnik községek egyesítését követően. A templom mellett érdemes megnézni az Eszterházyak által birtokolt kétszintes, 16. századi kastélyt is. Érdekesség, hogy saját kisrepülőtere is van a településnek.