Kultúra

Gyógyforrás repülőtérrel

Szliácsfürdőn még Mátyás király és Aragóniai Beatrix is járt – Habsburg Rudolf főherceg Szent Hildegárd-kápolnát emeltetett a felvidéki településen

Tekintetes Tepliczky Aladár úrnak, a MÁV hivatalnokának 1911. július 30-án egyszerűen az aradi pályaudvarra címezve képeslapot küldött négy ismerőse. Szliácsfürdőn adták fel, ahol a források „haszna” Fényes Elek szerint „kitünő a máj, bél, aranyéri, komorkórsági, méhgörcsi, köszvényi, gyomorgörcsi, sáppadtsági, elgyengülési és meddőségi bajokban”.

A Zólyomtól öt kilométerre, a Garam völgyében található Szliács (Sliac) hőforrásait már a második honalapító, IV. Béla is megemlíti egy 1243-ban keltezett oklevelében, amikor a tatárok által elpusztított ország új birtokviszonyairól, jelesül Zólyom várának és környezetének a tulajdonlásáról rendelkezett. Mint minden felvidéki fürdőt, ezt is használhatták már jóval azelőtt, az ország központi területeihez való viszonylagos közelsége miatt pedig népszerű és ismert volt már a középkortól kezdve.

Még Mátyás királyunk is felkereste 1476-ban felesége, Aragóniai Beat­rix társaságában. Két évvel voltak az esküvő után, és az örökös csak nem akart jelentkezni, talán ezért is kanyarodtak erre. Így vélhetően ekkor már léteztek itt (a sokáig a közeli Garamhalászi községről Thermae Ribariensis néven szereplő helységben) valamiféle felépítmények, nem csak az Isten szabad ege alatt merültek bele a fürdőzők a mélyedésekben összegyűlt gyógyvízbe.

A mintegy 33-35 Celsius-fokos gyógyvíz kén-hidrogén-karbonátos, meszes-magnéziumos, karbonátos, hipotóniás és magas kovasavtartalmú, és jelenleg a szív-, érrendszeri, vérkeringési és emésztőrendszeri megbetegedésekben szenvedők gyógyítására ajánlják.

Aztán, mint a felvidéki fürdők legtöbbjénél, a fejlődést, fellendülést itt is a 19. század hozta el. Klasszicista stílusú fürdőház épült a meleg vizes forrásokra, a négy, savanyúvizet termelő, köztük a József és Dorottya nevű kút vizét pedig palackozzák is.

A fürdő jeles vendégei között tartják számon Kossuth Lajost és Arany Jánost, a szabadságharc leverését követő kemény években Habsburg-Tescheni Albert Frigyes Rudolf főherceg, aki Magyarország főkormányzója (1851-1859) és a megbékélés híve volt ezekben az években, kápolnát építtetett 1855-ben Szent Hildegárd tiszteletére. A 12. századi nagy misztikus és természettudós kápolnájánál van egy jelentősebb templom is itt, amelyet Szent Miklósnak emeltek, és már 1263-ban említik a források. Ez a hajniki részén áll a fürdővárosnak, amely 1960-tól létezik csak hivatalosan, a már emlegetett Garamhalászi és Hajnik községek egyesítését követően. A templom mellett érdemes megnézni az Eszterházyak által birtokolt kétszintes, 16. századi kastélyt is. Érdekesség, hogy saját kisrepülőtere is van a településnek.