Gótikus dóm Óbuda főterén

Vajon hányan tudják, hogy az óbudai Fő téren, a Krúdy-szobor és a Zichy-kastély környékén a macskaköveken sétálva egy valóságos gótikus dóm, háromhajós, támpilléres, fiatornyos templom alapjai vannak a talpuk alatt. Egy nagyon jó ötlettől vezérelve a városrész múzeuma erről készített kamarakiállítást a Zichy-kastély épületegyüttesének pincéjében.

Az egykori Szűz Mária-templom szentélyének egyik oldalánál van egy pince, amelynek falát a törökök által lerombolt épület alapjai adják. Valahol ilyen egész Óbuda, amely tartományi székhely volt a római időkben, az Árpádok alatt és után pedig a királynék városa.

A hagyományt megőrizve kerülhetett az óbudai királyi várral együtt a római romok között, jórészt azokból felépült városka is 1343-ban az özvegy királyné, Lokietek Erzsébet birtokába. Az adományozó Nagy Lajos, Erzsébet és Károly Róbert fia volt, a kedvezményezett pedig a kor egyik legtehetségesebb, legambició­zusabb asszonya, akinek hat évtizeden át komoly befolyása volt a magyar, majd a lengyel politikára. Erzsébet, amellett, hogy modernizálta a mai Pacsirtamező utca és Kálvin köz közé eső királyi várat, klarisszakolostort alapított, és a tatárjárás óta romos Szent Péter prépostsági templom mellé, jórészt annak köveiből 1349-re felépítette délnémet mintára a gótikus Szűz Mária-templomot.

A Szent Péterről elnevezett, román stílusú, szintén prépostsági istenházát talán még Orseoló Péter alapította rövid és dicstelen uralkodása alatt. A szintén háromhajós templomot Szent László fejeztette be, első okleveles említése 1148-ból való. Köveiből amúgy az óbudai pálos kolostorhoz is szállítottak, de az élelmes polgárok is beépítettek belőlük jócskán a házaikba.

A Szűz Mária „dómból” (talán írhatjuk ezt, mert a kutatók az erfurti dóm párhuzamának tartják most az épületet) hat töredék faragvány van a Zichy-kastélyban látható kiállításon, köztük van oszlopfejezet, párkány- és ablakkeretdarab is. Illusztrációképpen a kiállítás rendezői kőfaragókkal elkészítettek egy csúcsíves ablakot is, a két vörösmárvány keresztelőkút-töredék mellett pedig egy, a korban használatos arányú, frissen faragott kútrekonstrukció áll. Ugyanitt található a templom elképzelt makettje, de megtudhatjuk azt is, hogy egy 1935-ös csatornázás során bukkantak rá az 1,2-1,5 méter mélyen lévő maradványokra, majd fel is mérték a 70 méter hosszú és 25 méter széles templomot, melynek építésére a források szerint saját kőfaragóműhelyt is alapítottak, a munkálatokat pedig Corradus Theotonicus építőmester irányította.

A szakemberek szerint a már emlegetett erfurti dóm mellett a Mária templom „párhuzamának” tartható a bécsi Stephanskirche, a gmündi Szent Kereszt- és a mühlhauseni Szent Kereszt-templomok is. Egy ilyen, páratlan szépségű épület lett az enyészeté a török által, a hódítók Buda eleste után nem sokkal gyújtották fel a templomot, majd pedig saját építkezéseikhez, fürdőkhöz, dzsámihoz hordták el a köveit.
A pusztuláshoz természetesen megint csak hozzájárultak az építkező polgárok is.