Kultúra
Görög kistemplom a nyelvújítónak
Ybl Miklós tervezte Kazinczy Ferenc mauzóleumát, az 1873-ban elkészült neoklasszicista síremlékben relikviákat is kiállítottak
A nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc kortársai és levelezése alapján sokszor szembesült a nélkülözéssel, amit dirib-darab birtokainak elzálogosításával igyekezett megoldani. Kisbányácska vagy Bányácska, amelyet ő keresztelt át Széphalommá, az anyjától, Bossányi Zsuzsannától kapott dombocska volt, némi szőlővel. Harmincöt évesen, sok-sok lakóhely után 1794-ben itt kezdett volna el építkezni, de december végén a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel miatt letartóztatták, előbb halálra, majd királyi kegyelemből várfogságra ítélték. Amikor a csaknem kétezer-négyszáz napos rabságának költségeit akkurátusan kiszámlázva szabadon engedték, az összeg további éveinek megkeserítője volt, de a Széphalmon működtetett gazdasága sem mindig hozta a várt eredményeket. Ráadásul örökségeiért is hosszadalmas perekbe bonyolódott, így sokszor még a napi betevővel is gondjai akadtak a családnak. A hetvenkét éves szellemi ember az 1831-es, véres zavargásokba torkolló kolerajárvány áldozata lett, a nyári melegben rohamosan terjedő vírus eljutott Széphalomra is. Kazinczyt végakarata szerint a nagy nehézségek árán (1806-ban az éppen elkészült három szobába költöztek be ifjú feleségével) felépített kisebb kúria kertjében temették el a saját maga által ültetett fák alá. Ide gyűlt aztán idővel mellé a családja is, amikor pedig eljött az 1859-es esztendő, születésének századik évfordulója, készült méltó síremlék is az egyszerű kő helyébe. Dessewffy Emil, aki később a Magyar Tudományos Akadémia épületéért is szervezett gyűjtést, 1866-ra ötvenezer forintot gyűjtött össze a méltó nyughelyre, és a még élő szegény családtagok támogatására. Ekkor Kazinczy kúriája, alig több mint fél évszázados létezés után olyan állapotban volt, hogy már a dolgozószobát sem lehetett megmenteni. Így született meg a döntés, hogy akkor a helyére épüljön a mauzóleum, amivel méltó emléket állítanak majd az írónak, költőnek, nyelvújítónak.
A feladat súlyához méltóan Ybl Miklóst bízták meg a tervezéssel, aki az 1868-tól 1873-ig tartó kivitelezést Szkalnitzky Antalra hagyta. Szkalnitzky prágai, bécsi és berlini iskolák után ott volt az akadémia épületének kivitelezésénél, ő tervezte az Egyetemi Könyvtárat és az aradi, debreceni és székesfehérvári színházakat is. Széphalmon is szépen dolgozott, Ybl neoklasszicista, dór oszlopokkal ékített mauzóleuma ma is utolérhetetlen egyszerűségében és szépségében. Az üvegtetejű, kazettás kupola alatt áll egy oszlop Kazinczy mellszobrával, és itt van a régi sírkő a verssel: „Széphalom sírva gyászol Téged/ De hidd a művészet sem felejt el/ Míg a Múzsáknak szentelt oltárin/ Áldozatot nyújt honfi kebel”. Az oszlop alatt pedig ott nyugszik Kazinczy a feleségével, Török Szofival. Körülöttük ott van négy gyermekük (a legkisebbik, Kazinczy Lajos, a tizenhárom aradi vértanú után ugyanott kivégzettek egyike, a partiumi vár mellett van eltemetve), három unokájuk és az a Franz nevű szolga, aki a munkácsi börtönben a költő mellé szegődött. Már a korábbi síremlék is zarándokhely volt, járt itt Arany János, Tompa Mihály és Petőfi is, de Ybl mauzóleuma, az unoka, Becske Bálint által összegyűjtött relikviákkal és Dobay István asztalosmester szép bútoraival még több tisztelgőt vonzott, és vonz a mai napig is.