Feltárták a rejtélyes pálos kolostort

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum és a keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai, valamint pécsi régészhallgatók közreműködésével mintegy két héten át dolgoznak a Keszthelyi-hegységben, Vállustól délkeletre a szakemberek egy pálos kolostor feltárásán. A távirati irodának Simmer Lívia, a Göcseji Múzeum vezető régésze elmondta: a ma is meglévő forrás közelsége miatt Szentmiklóskút néven említett kolostor eredetét és történetét homály fedi. Az erdőben fekvő egykori rendházról csak egy 1429-es keltezésű oklevél tesz említést. Guzsik Tamás építészettörténész és Fehérváry Rudolf építész pedig csak 1978-ban azonosította a földfelszín alatti romokat. Ennek segítségével kezdték meg a feltárást, így megtalálták a kolostor falának egy szakaszát és az egyhajós templom támpillérekkel megerősített sokszögletű szentélyét is. Rábukkantak egy szerzetes sírjára, és több tárgyi lelet is előkerült. Az eddigi adatok alapján a kolostort a 14. század első felében alapíthatták, a cseréptöredékek kora szerint a 16. század elején pedig már elpusztulhatott. Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója az ásatás helyszínén elmondta, hogy a romok feltárását a vállusi önkormányzat, magánszemélyek, valamint a Bakonyerdő Zrt. támogatásával sikerült elkezdeniük. A romok feltárása után a távlati elképzelés az, hogy a kék túra útvonalához közel eső romok bemutathatóvá váljanak. Hozzátette: nagyobb anyagi forrás kellene ahhoz, hogy természettudományi vizsgálatokkal a lehető legpontosabb adatokhoz jussanak a pálosok egykori életéről és körülményeiről. Az egyetlen magyar alapítású, 1250 körül Boldog Özséb által létrehozott férfi szerzetes-rend tagjai elvonultan, lakott helyektől távol éltek, ezért minden bizonnyal Vállus közelében is önellátásra rendezkedtek be.