Kultúra

Erdélyi tallérok Magyarországon

Nemsokára vándorútra indulnak a Fejedelmi kincsek Székesfehérvárról

A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban látható a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának részeként megvásárolt 220, az Erdélyi Fejedelemségből származó ezüsttallér. A királyok koronázóvárosából induló Fejedelmi kincsek vándorkiállításról a tárlat kurátora, Tóth Csaba beszélt a Magyar Hírlapnak.

A német területekről Csehországon keresztül hozzánk is eljutó nagyobb értékű ezüstpénzt, a tallért 1553-ban vertek először Körmöcbányán, Erdélyben pedig már János Zsigmond idejében megjelent, és egészen a fejedelemség végéig forgalomban is maradt – mondta lapunknak Tóth Csaba, a Székesfehérváron látható, tallérokból álló kiállítás kurátora.

A Szent István Király Múzeumban látható tárlat alapját adó ezüstpénzeket a gyűjtőtől, Törő Istvántól vette meg a Magyar Nemzeti Bank 1,1 milliárd forintért az értéktár-programban. A Fejedelmi kincsek című kiállítás ezután Szombathely, Szeged, Pécs, Eger és Nyíregyháza városában látható majd.

A helyi bányákból vagy beolvasztásból származó ezüstből leghosszabb ideig Nagyszebenben és Kolozsváron vertek tallérokat, de készültek ilyen pénzek Nagybányán, Fogarason, Nagyenyeden és Brassóban is. A kiállításon ez utóbbi városból származó verőtövek is szerepelnek, amelyek Tóth Csaba elmondása szerint egy bűneset folytán kerültek elő. A brassói városházán az 1870-es évek vé­géig 45 ilyen történelmi verőtő porosodott különféle fejedelmek idejéből. Ezeket szerezte meg egy helyi ötvös, és maga kezdte hamisítani az ezüsttallérokat, de lelepleződött. A verőtövek pedig Budapestre, részben a Magyar Nemzeti Bankba kerültek. Az MNB jelenleg egy 51 ezer darabot számláló, 1974-től induló gyűjteménnyel rendelkezik. Köztük van az a 48 most kiállított aranypénz is, ami szintén az erdélyi fejedelmekhez köthető. Mert a tallérok mellett János Zsigmondtól Apafi Mihályig szinte minden fejedelem veretett aranypénzt is, amik szintén nagy értékkel bírnak a műtárgypiacon. A műgyűjtő, Zsolnay porcelánokat és képeket is vásároló Törő István által most eladott 220 darab tallért még a nagyapja kezdte el gyűjteni.

A fejedelmi ezüsttallérokból, mivel jórészt adók formájában kikerültek az országból, kevés van a piacon. A leggyakrabban előforduló, egyik oldalán a fejedelem mellképét, a másikon pedig a családi címerével kombinált Erdély-címert mutató darabokért is háromezer eurót kérnek, a ritkább, különlegesebb érmék pedig akár százezerért is elkelhetnek a műtárgypiacon.