Kultúra
Eltévedt űrhajós Szentendrén
Tanácstalan földönkívüli fogadja az érkezőket az A. E. Bizottság parkban október 20-ig – Szabó Ottó alkotása az otthonkeresésről is szól
Szabó Ottó, avagy ahogyan inkább ismerik, RobOttó a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum által a város képzőművészeti fesztiváljához, az idei Art Capitalhoz kapcsolódóan kiírt street art/public art pályázatán indult és nyert Az eltévedt űrhajós című munkájával. A fémből készült, kinetikus szobor október 20-ig látható a városban, a HÉV-vel érkezőket fogadja térképpel a kezében, tanácstalanul álldogálva. A másik nyertes egyébként a Borbás Péter–Szentes Annamária páros az OTTHON/talanság tervével. A zsűri tagja volt Bukta Imre és ef Zámbó István képzőművész, Gulyás Gábor esztéta, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, valamint Muladi Brigitta és Wehner Tibor művészettörténész. A hulladékanyagokból – Louis Viktorhoz – hasonlóan kinetikus szobrokat készítő Szabó Ottó szereti a fémet, és már tizenévesen megtanult az apjától hegeszteni.
A Pécsi Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakirányának elvégzése után, a Képzőművészeti Egyetemen töltött diákévei alatt kezdte járni a paksi fémtelepeket, és az ott talált dolgokból gondos tervezés és vázlatrajzok készítése után állította össze műveit. Fontosnak tartotta, hogy így a szobraihoz felhasznált fémdaraboknak, alkatrészeknek már történetük, múltjuk van, amely múltak aztán így összeadódnak, önálló, saját értelmet nyernek az új műben. Diplomamunkája, a Csepel G. E. (alias Gép Ember) törzsét, karjait, lábait mozgatni képes alkotás.
RobOttó a Képző után, 2012-től az Angol Nemzeti Operának tervezett és épített díszleteket, Londonban pedig gyakran leereszkedett a Temze partjára, hogy az ott talált hordalékokból, víz által koptatott szemétből építse tovább azt, amit a paksi fémtelepek látogatása után elkezdett. Az angliai vendégmunka idején kezdte foglalkoztatni az otthontalanság, az otthon keresésének gondolata, ami Az eltévedt űrhajóst is ihlette. Szabó a vendégmunkások mellett az úgynevezett Y generáció által megélt identitásproblémákat is beleépítette művébe. Hiszen amint az 1989-es születésű művésszel egy korosztályt alkotó fiatalokban felvetődik a kérdés, hogy hol van az otthon, mi számít annak, mitől lesz az, úgy Az eltévedt űrhajós is keresi a helyét. Szabó Ottó az angliai munka után a győri Vaskakas Bábszínháznak kezdett dolgozni, először a János vitéz díszleteinek és bábjainak a megtervezésére kérték fel. A nagy sikerű előadást azóta négy premier követte itt, szobraival és „rozsdaképeivel” pedig önálló kiállításokon is találkozhattunk.