Elbúcsúztatták S. Nagy Istvánt

S. Nagy István 1934. január 20-án Kőröstarcsán született. Előbb a hadseregben dobos volt, később humoros krokikat, majd dalszövegeket írt. Németh Lehel előadásában a Merre jártál tegnap este? című szám 1957-ben azonnal országos siker lett. Ezután indult be karrierje, legnagyobb sikerei közé tartoznak a Máté Péternek írt Elmegyek, az Azért vannak a jó barátok, az Egy darabot a szívemből, az Egyszer véget ér, a Hull az elsárgult levél, a Most élsz és a Zene nélkül mit érek én című sláger. Dalszövegeivel győzött a Táncdalfesztiválon 1969-ben Késmárky Marika az Egy fiú a házból című dallal, két évre rá pedig Zalatnay Sarolta a Fák, virágok, fény című dallal. Hosszú időn át, 1963-tól Payer András volt a szerzőtársa, Szörényi Leventével írta a Rohan az időt, amelyet Koncz Zsuzsa adott elő, Zoránnak pedig a Fehér sziklákat adta, amely az 1968-as Táncdalfesztivál egyik sikere volt. Nevéhez fűződik még többek között Szécsi Pál slágere, a Gedeon bácsi, az Omega együttes Kiabálj, énekelj! című dala, a Szóljon hangosan az ének című sláger Soltész Rezsőtől, a Hungária együttes Csavard fel a szőnyeget! című legendás száma, a Nekem a Balaton a Riviéra, amelyet Bodrogi Gyula és Törőcsik Mari színművészek adtak elő, valamint a Többé ne telefonálj, amit Kovács Kati tett halhatatlanná. Elismerései között van az 1996-ban átvett Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, az 1999-es Huszka-díj, 2009-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét vehette át, majd 2011-ben Artisjus-életműdíjat kapott.

December 22-én, hatvanadik szerzői jubileumán a Budapesti Operettszínházban köszöntötték pályatársai, nem sokkal később pedig a születésnapján, január 20-án hunyt el.