Kultúra
Egyházfa és Királyfa
Rejtőzködő Magyarország 902–903
A Szent András apostol tiszteletére szentelt templomát 1308-ban – Károly Róbert király kezdődő uralkodása idejében –, majd az 1332. évi pápai tizedjegyzékben említik. 1332 és 1337 között Sancti Andreaiként szerepelt a pápai dézsmajegyzékben; 1490-ben „possesio Eghazfalua alio nomen Zenthandras” olvasható Hunyadi Mátyás király adománylevelében. Az uralkodó Szentandrási Illyés birtokát adta át a Vízközi családnak, néhány évre rá Szüllő (Zyllew) Mihály is részt nyert a földbirtokból. 1507-ben Egyházy Fábián özvegye, Erzsébet nemes asszony adta át az itteni kúriát a pozsonyi prépostnak. 1553-ban Csorba Gergely és Pál fiai osztozkodtak az egyházfai földeken, 1540-ben a magvaszakadt Csorba János részét szerezte meg Illésházy Illyés Tamás pozsonyi alispán. A 17. század derekától az első világháborúig a Pálffy grófok voltak a vidék legnagyobb birtokosai.
Egyházfa egyetlen kocsmájától már jól rá lehet látni a szemközti, nyolcadik évszázadát koptató katolikus templomra. Az első, szerény templom a 13. század első felében készült el forró mészhabarcsba fektetett, lapos vörös téglákból a kőben szegény vidéken. Az épület négyszögletes hajójához kelet felé félköríves szentély csatlakozott, majd az évszázad végéig megépült a nyugati harangtorony is.
A testes formájú, de már gótikus jegyeket őrző torony sarkait lépcsős haránttámasztó pillérek erősítik, a két felső emeletét már a barokk ízlés szerint alakították át. A gúla sisakos tornya köré kis saroktornyocskákat illesztettek (képünkön). Az épületet 1933-ban teljesen kiforgatták az eredeti mivoltából: lebontották a román kori (!) szentélyt, valamint a templomhajó föntebbi részét, utóbb egy neoromán ízlésű „hajót” toldottak az épület keleti oldalához.
Királyfa (Král’ová pri Senci, németül Königs-Eiden) kétezer lakosú nagyközség a Fekete-Duna-csatorna mentén. 1245-ben Kermesd (Pap-Körmösd) néven bukkant fel az írott történelemben. 1421-ben vadászkastély állt a területén, ahol Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás többször is időzött. A Pálffyak birtoka lett a 17. században, akik 1715-re barokk kastélyt építettek, a folyó háromlyukú kő- és téglahídjával, amely ma műemlék. 1945-ben a kastélyt és parkját a „felszabadítók” kifosztották, felgyújtották.