Egy oszmán polihisztor

Korabeli térképek és városábrázolások is érkeztek Isztambulból (Fotó: Bodnár Patrícia)

Az UNESCO által támogatott és az Isztambuli Interkulturális Művészeti Párbeszéd Egyesület által rendezett vándortárlat tizedik, utolsó állomásaként a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza című kiállítás december 28-ig. A kalligráfiákat és Nasuh korabeli rajzainak csempére vitt másolatait korábban Szarajevó, Belgrád, Isztambul, Bécs, Tokió, Párizs, Róma és Washington látta vendégül. És a látogató számára hamarosan ki is derül, hogy az 1480-körül Boszniában, valószínűleg Szarajevóban született török polihisztorhoz van némi közünk, hiszen életének utolsó szakasza egybeesik a magyarországi török uralom kiépülésével. Itt most láthatjuk a tatai, a székesfehérvári és az esztergomi várakról készített rajzainak másolatait is. A Szulejmán című tévésorozatban is szereplő Matrakci Nasuh 1564-ben halt meg, de még előtte elkísérte a sorozat főszereplőjét annak hadjárataira. Így írhatott könyvet Siklós, Esztergom és Nándorfehérvár elfoglalásáról is. Nasuh még II. Bajazid idején került az oszmán fővárosba, szülei ugyan már muzulmánok voltak, de a fiút mégis elvitték adó fejében a janicsáriskolába. A felemelkedőben lévő birodalom egyik legnagyobb uralkodója, II. Mehmet még 1453-ban, véres ostrommal foglalta el Konstantinápolyt, de megtiltotta az épületek lerombolását, és itt rendezte be a birodalom központját. Ugyan őt is köti az iszlám emberábrázolást tiltó hagyománya, mégis udvarába hívja a kor nagy portréfestőjét, Gentile Bellinit, aki a szultáni képmás mellett freskókat is fest a fővárosban. Ennek ellenére napjainkban is erős e hagyomány, és természetes, hogy Nasuh aprólékosan kidolgozott rajzairól is hiányoznak az emberek. Így hát a hadikrónikák városábrázolásai és a kalligráfiák mellett maradnak a csempékre festett növényi díszítőelemek, szűk béklyóba kötve a török képzőművészetet.

Nasuh elkísérte urát, Szulejmánt annak iráni hadjáratára is, de a perspektíva helyett egyfajta fikciós logikával megrajzolt városok kihaltak, a hajókon sincs legénység a vitorlák kezelésére. Ugyanakkor igyekszik egy-egy építészeti érdekességgel, jellegzetes sziklával, a földrajzi környezet, a növények megrajzolásával is jelezni, hogy hol tartózkodik, mit akar ábrázolni. Furcsán hatnak ugyan az utcára tetejükkel, homlokzatukkal „ráboruló” épületek, de Európában is csak ebben az időben terjed el a perspektivikus ábrázolás a reneszánsz révén. Az Oszmán Birodalomban viszont ilyen tekintetben megállt az idő.

Amely azonban a tündöklése korában az illusztrált történeti munkák és a kalligráfiák mellett a csempeművészetben alkotott még maradandót. Mázas kerámiát már a szeldzsuk törökök készítettek a 13. században Anatóliában, hogy aztán a műfaj a 16. században, Himar Szinán pasa, a híres építész idején teljesedjen ki. Szinán a Topkapi palota építésénél a Keramikusok Rendjének ezer mesterét foglalkoztatta, itt az udvari festőműhelyben dolgozták ki a mintákat, gazdagságukat ma is megcsodálhatjuk a szeráj termeiben is. A csempék ebben az időben Iznikben, az egykori zsinatáról elhíresült Niceában készültek, ahonnan öszvérháton, majd hajón utaztak Isztambulig. Iznik szerepét a 18. századra Kütahya vette át a különleges égetési és máztechnikával együtt. És ezt a százados hagyományt láthatjuk most viszont a Nemzeti Múzeum emeleti kiállítóterének falain a Matrakci Nasuh „tájképeit” hűen visszaadó hat-nyolc csempeművész, köztük Sevim Ersoy, Günseli Devrim vagy Ebru Sengül jóvoltából.

Tom Hanks hajóskapitány lesz

Elkezdődtek a Tom Hanks főszereplésével készülő második világháborús film, a Greyhound előkészítési munkálatai a louisianai Baton Rouge-ban. A louisianai forgatási helyszínek között szerepel a Kidd hadihajó és más Baton Rouge-i külső helyszínek is.  A több mint 50 millió dolláros (13,5 milliárd forintos) költségvetésből készülő háborús film forgatókönyvét Tom Hanks jegyzi, a rendezője Aaron Schneider. A filmben Tom Hanks George Krause parancsnokot alakítja, a Greyhound hadihajó kapitányát.