Családi dráma a gyógyszeres dobozok mélyéről

A többszörös Tony- és Pulitzer-díjas tragikomédia, amelyet először 2007-ben állítottak színpadra, egy pszichológiai játszmákat űző család életét mutatja be sok viszállyal és még több elhallgatott, a mélyben lappangó titokkal. A darabból később, 2013-ban mozifilm is készült olyan nagyszerű színészekkel, mint Meryl Streep, Julia Roberts, Juliette Lewis, Sam Shepard vagy Ewan McGregor. A minap pedig a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház – tavaly óta több városban nagy sikerrel játszott – vendégelőadásában láthatta a közönség a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

Susán Ferenc rendező kitűnő színészekkel, valamint az amerikai vidéki miliőt megidéző, Pallós Nelli által tervezett díszlettel és jelmezekkel vitte színpadra a feketekomédiát, amelyben nemcsak a cselekmény lesz egyre sötétebb és megannyi titokkal átszőtt, hanem a karakterek lelkivilága is. Ebben a családban mindenki valamilyen frusztrációval küzd. A történet szerint ugyanis a költő Beverly Westonnak (Bregyán Péter) – akiről egyébként később megtudjuk, hogy húsz éve nem írt semmit – alkoholproblémái vannak. Felesége, Violet (Vándor Éva) pedig daganatos beteg és gyógyszerfüggő. A férj úgy dönt, hogy gondozót fogad felesége mellé. Majd egy nap a férfi hirtelen eltűnik, s a család összegyűlik keresésére. Ám néhány nappal később kiderül, hogy öngyilkos lett. Temetésére eljön mindhárom lánya, Barbara (Bozó Andrea), a legidősebb lány válik férjétől: a férfi egy fiatalabb nőre cserélte le. A szeleburdi, naiv Karen (Marjai Virág) pedig épp hozzámenni készül ahhoz a férfihoz, aki a családi, temetés utáni összejövetelen el akarja csábítani Barbara tizenéves lányát, és itt van még Ivy (Kovács Vanda) is, aki infantilis, „kicsi Charles”-nak becézett unokatestvérébe szerelmes. A temetést követő napokban, amikor ennyi lelki sérült rokon – akik sokkal inkább idegenek egymás számára, mint családtagok – van összezárva, elszabadul a pokol: felszínre törnek a régi bántalmak, hibák, rossz döntések, családi titkok.

Míg az első felvonás lényegi cselekményét a lassan kibontakozó családi háttér, az apa eltűnése majd halálhíre és temetése jelenti, addig a második felvonásban a közönség megismerheti a dinamikus, kegyetlen játszmákban megmutatkozó családi erőviszonyokat, miközben egyre nagyobb dózist kapunk személyes tragédiáikból.

Az előadás igazi főszereplői a nők, ők irányítanak, a hatalom az ő kezükben összpontosul. Kétségkívül a Violetet alakító Vándor Éva játéka veszi le leginkább a nézőt a lábáról. Kitűnően hozza a kíméletlen, szarkasztikus, számító, neurotikus anyát, aki még halálos betegen sem hajlandó kiengedni kezéből az irányítást. Vándor Éva mellett Bozó Andrea is hitelesen alakítja a boldogtalan, anyjára nagyon is hasonlító legidősebb lány, Barbara karakterét.

S azon talán már meg sem lepődünk, hogy ő viszi majd tovább manipulatív anyja hagyatékát – családfőként kíván gondoskodni beteg anyjáról, és próbálja kézben tartani a családi viszonyokat, ugyanakkor a dráma végére ő is ugyanúgy alkohol- és gyógyszerfüggővé válik, mint Violet. A másik két lány szerepében feltűnő Marjai Virág és Kovács Vanda is nagyszerűen formálja meg a rá osztott karaktert. Violet testvérének, Mattie-nek (P. Kerner Edit) a figurája is emlékezetes: ő is családi titkok tudója, és majdnem olyan jól keveri a kártyákat, mint Violet.

Miközben egyre mélyebbre süllyednek szereplőink saját tragédiájukban a hosszú – szünettel együtt majdnem háromórás –, de egy percig sem unalmas darabban, a humorát sem veszíti el a szerző, így lesz az Augusztus Oklahomában megrendítő családi dráma, vígjáték és igazi amerikai mese egyszerre.
A gyomorszájon vágó előadásról kisétálva pedig sokáig gondolkodhatunk azon, ami a dráma fő morális kérdése: vajon tehetünk-e arról, ha felnőttként ugyanolyanná válunk, mint a szüleink? w

Tracy Letts: Augusztus Oklahomában
(Zenthe Ferenc Színház)
Dráma két részben
Rendező: Susán Ferenc