Csak a könnyű papír

Hetvenöt évvel ezelőtt, 1939. augusztus 23-án írták alá a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amely a lényegét tekintve Sztálin és Hitler, másképpen pedig a bolsevizmus és a nácizmus egyezsége volt. Az csak mese, hogy megdöbbentette a világot. Pontosabban az ilyen és olyan módon manipulált emberek többsége valóban hanyatt esett a hír hallatán, de a politikai műhelyekben, ha nem is nyugalom, de csend honolt. Már régóta világos volt, hogy valaminek történnie kell, és az 1920-as, de még inkább az 1930-as években zajló titkos diplomáciai folyamatok azt mutatták, hamarosan eljön a világ újrafelosztásának ideje. És lőn!

A klasszikus „európai nyugat” úgy vélte, ha szükséges, erővel megvédi az eredményeket, amelyeket az első világháborúban ért el. A bolsevizmus és a nácizmus viszont új forrásokat, új élettereket követelt, akár azon az áron is, hogy felrúgja a status quót. A müncheni egyezmény, majd a paktum a titkos záradékával kísérlet volt arra, hogy diplomáciai úton is újra felosszák a világot a nagyhatalmak. Azok az egyezkedések, árulások és zsarolások, amelyek közvetlenül megelőzték a Molotov–Ribbentrop-paktumot, a politikatörténet morális mélypontját jelentik. Közvetlen következménye egy háború lett, amelyben két nagyhatalom kettétépte és megszüntette Lengyelországot.

Furcsa, de ekkor még senki sem tudta, hogy ebből világháború lesz, de az erőszak eszkalációját már nem lehetett megállítani.

Egyszer-egyszer érdemes ebből a szemszögből is megvizsgálni annak a magyarságnak a sorsát, amely csak az igazát kereste ebben a viharban, semmi mást. Egy kicsi ország, amelynek felfoghatatlanul nagy a világ ahhoz, hogy azt ő is újra fel akarná osztani. Bár a paktum előrevetítette annak a lehetőségét, hogy összefog a nácizmus és a bolsevizmus, és lerohanja az általuk oly korruptnak és rothadtnak tartott demokráciákat, erre az eshetőségre közös katonai tervekkel is készült már korábban London és Párizs. A nyugati hadjáratba még szovjet benzinnel mentek a német tankok, és Sztálin meleg hangú táviratban gratulált Hitlernek 1940 júniusában fényes nyugati győzelmeihez. De ahogy aztán az a martalócok esetében lenni szokott, egymás kezéből akarták kitépni a zsákmányt.

Nem tudtak megegyezni a Balkán ügyében. Egy pillanat alatt vált könnyű papírdarabbá a paktum…