Kultúra

Békés Itala kilencvenéves

A mai napig dolgozik a Kossuth-díjas színművész

Ma ünnepli kilencvenedik születésnapját Békés Itala Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, kiváló művész. A távirati iroda portréja szerint Debreceni művészcsalád sarja, apja Békés István újságíró, író, művelődéstörténész és anekdotagyűjtő, aki egy Berlinben megismert olasz színésznőt vett feleségül. Másik gyermekük, Békés András Kossuth-díjas színházi rendező lett.

Itala
Zenés és drámai szerepekben is hiteles alakításokat nyújt (Forrás: Wikipédia)

A szülők csak úgy támogatták művészi törekvéseiket, ha egy kenyérkereső szakmát is szereznek, Itala női szabónak tanult. A színművészeti főiskola felvételi vizsgájára szülői engedély nélkül szökött el, első nekifutásra felvették. Békés Itala a főiskolai tanulmányait 1950-ben fejezte be, de már 1947-től játszott az Úttörő és az Ifjúsági Színházban, a Jókai Színpadon és a Magyar Néphadsereg Színházában (korábban és ma is Vígszínház), 1957-ben szerződött a Vidám Színházhoz, 1958-ban a Madách Színházhoz, és e társulatnak mind a mai napig tagja.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézet színpadi játékmester tanáraként 1991-től, illetve a Lakner Stúdió tanárként is dolgozott.

Fél évszázada bátyjával ők mutatták be az egyik első hazai pantomimszámot, Itala az úgynevezett egyszemélyes színház hazai úttörője is, e műfajjal bejárta a világot. A Nő!? című 1969-es produkcióját több mint ezerszer adta elő, huszonhat show-műsort szerkesztett és adott elő, társastáncot tanító lemezei jelentek meg, kreatív gyermekműsorokat indított el.

Művészi skálája igen széles, táncos szerepekben, de drámai színésznőként is hiteles alakításokat nyújt. Több mint száz szerepet alakított, játszott az Isten pénze című musicalben, a Hegedűs a háztetőn című zenés darabban, az Örkény Színházban bemutatott Borisz Godunovban öt karaktert osztott rá a rendező, egyik-másik akrobatikus mozgást követelt tőle. Jutalomjátéknak számított számára Cs. Bruckner Adelaida szerepe Örkény István Macskajátékában. Száznál is több magyar filmben és tévéfilmben alakított epizódszerepeket (Kölyök, Vörös grófnő, Abigél, Csoda Krakkóban, Fuss, hogy utolérjenek!, Tűzoltó utca 25., Megdönteni Hajnal Tímeát). Legutóbb Enyedi Ildikó Testről és lélekről című, a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját elnyert filmjében alakított zseniálisan egy takarítónőt.

Még Örkény István biztatta életrajzi regénye megírására, amely Hogyan lettem senki? címmel 1990-ben született meg. Villámtörténeteket tartalmazó, Olvasd a buszon című kötete 2009-ben jelent meg, 2012-ben pedig Égi játszótársak címmel adott közre színésztársairól szóló anekdotákat.